Hogyan váltak a padlások tetőtérré? 

Valamikor a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben indult meg a kertes házak világában a tetőterek beépítésének „mozgalma”. A korábbi, úgynevezett Kádár-kockák sátortetői alá új lakóterek épültek. Ehhez az átalakításhoz azonban építési engedélyre volt szükség, ezért azok, akik akkor vágtak bele egy új ház építésébe, eleve úgy tervezték meg az épületet, hogy a tetőtér beépítésére is gondoltak. 

A tetőtér gyakorlati kihasználása ekkor kezdődött meg, míg korábban, különösen a vidéki lakosság körében a padlások inkább amolyan lomtárolók voltak, esetleg bizonyos terméseket szórtak le, hogy ott száradjanak, vagy kerüljenek tárolásra. Nyolcvan évvel ezelőtt még elsősorban vályoggal építkeztek vidéken, és emiatt nem is volt a falnak olyan teherbíró képessége, ami egy komoly beépítést lehetővé tett volna. Inkább a városokban volt gyakorlata a legfelső emeleti lakás ilyen módon való kibővítésének. 

Nem mindegy a tető típusa

A tetőteres építkezés őshazájának Franciaország tekinthető, ahol már a 17. században kezdett szokásba jönni ez a gyakorlat. Talán nem is véletlen, hiszen ez volt akkoriban Európa legnépesebb országa, így minden talpalatnyi területet érdemes volt kihasználni. Ahhoz, hogy egy tetőteret be lehessen építeni, több feltételnek is érvényesülnie kell, s ennek ismeretét csak lassan tette magáévá a magyar lakosság.

A tetőtérnek olyan alappal kell rendelkeznie, hogy annak teljes berendezését könnyedén elbírja, sőt a különböző burkolatok súlyát és a gépészeti szerelvényeket is ide kell sorolni. Az sem mindegy, hogy a tető milyen típus, illetve mekkora annak a dőlésszöge. Magyarországon általában nyeregtetős építkezéssel találkozunk, ami a csapadék elvezetése miatt jó megoldás. Fontos, hogy az ilyen típusú tető dőlésszöge ne haladja meg a 45 fokot. Tulajdonképpen az ennél élesebb szögű tetőket inkább sátortetőnek nevezi a szakirodalom.  A nyeregtetős megoldásnál döntött falsíkok keletkeznek, ezért a hasznos terület lényegesen kisebb lesz, mivel csak a terület közepén lehet felegyenesedve közlekedni. Nem is lehet minden bútornak helyet találni, hiszen a magasabb szekrényeket szinte középre kellene rakni, ami az egész beépítést értelmetlenné tenné. Az alacsonyabb, vagy speciálisan erre a helyre tervezett bútorokat lehet egy ilyen helyiségben tökéletesen kihasználni. 

A legjobb tetőtípus a manzárdtetőnek mondott törött szerkezetű, mivel ennek keresztmetszete szabályos nyolcszög alakú, emiatt pedig magas oldalfalai vannak. Ezek a falak függőlegesen állnak, sokkal kényelmesebben lehet közlekedni a területen, gyakorlatilag teljesen kihasználható a tér, és még a hagyományos bútorok is elférnek. Az ilyen tetőtérben nem kell speciálisan kialakított tetőtéri ablakokat sem használni. Amennyiben kedveljük a hagyományos ablakokat, a manzárdtető alá simán beépíthetők.    

Tetőtéri nyílászárók kérdése    

A tetőterek beépítésénél elsődleges, hogy a szigetelés tökéletes legyen. Mielőtt a beköltözésre gondolnánk, előbb erre kell nagy gondot fordítani. A szigetelés kérdésénél felmerül az oda beszerelésre kerülő ablakok problémája, mivel azok beépítése a tető rétegrendjének átvágásával jár. Ezzel azonban veszélybe kerül a víz-, a lég- és a párazárás, azaz megszűnhet a szigetelő funkció egy olyan helyen, amelyet az eső, a szél, a hó és a nap sugarai ostromolnak. Amikor az ablakok felkerülnek a tetőtérbe, akkor gondoskodni kell a dupla szigetelésről, és mindenféleképpen magas minőségű nyílászárót kell beépíteni, mégpedig jó műszaki szinten. Itt nem lehet hibázni, mert a baj huzat, beázás és penész formájában hamar megjelenik. 

A tetőtéri ablakoknak két nagy csoportjából válogathatunk elhelyezkedés szerint. Választhatunk fekvő vagy álló tetőtéri ablakot. A benapozás és bevilágítás szempontjából a fekvő típusok előnyösebbek, és a térből sem vesznek el helyet. Ezek az előnyök persze az árban is megmutatkoznak. A használat, azaz a nyitás-zárás folyamata szerint választhatunk az emelkedő és billenő, valamint a komplex, emelkedő-billenő ablakok közül. A billenő ablakok megfelelőek lesznek a szellőzés tekintetében, és a legjobb típusokba filtrációs légcserélőt, légszűrőt is beleépítenek. Ez az opció azért nagyon fontos, mert a penész megjelenése ellen a legjobb módszer a rendszeres szellőztetés. 

Nem feledkezhetünk meg az árnyékolásról sem, hiszen egyre több meleg napra számíthatunk. A jó minőségű ablakok hőszigetelő üvegezéssel vannak ellátva, a speciális kialakításúak az UV-sugarak ellen automatikus besötétedéssel védekeznek. Érdemes az ilyen többfunkciós ablakokat választani még akkor is, ha drágábbak, hiszen évtizedeken át fognak tökéletes szolgáltatást nyújtani. A tetőtéri ablakokat is el lehet látni egyéb sötétítőkkel a reluxától a beállítható sötétítő vászonig. 

Hogyan rendezzük be a tetőteret?      

Egy megfelelően tágas tetőteret akár több részre is oszthatunk. Annak ellenére, hogy statikailag minden rendben van, célszerű a térelválasztást könnyű elemekkel, elsősorban gipszkartonnal megoldani. Gyorsan lehet vele haladni, nem terheli a ház szerkezetét meg jelentősen. A nagyobb tetőterekben kialakítható háló- és dolgozószoba is, de akár még egy fürdőszoba sem elképzelhetetlen. 

A tetőtér falának dőlésszöge bizonyos fokig meghatározza a funkciókat és a felhasználható berendezéseket. A fürdőszobában a nyeregtetős megoldás esetén valószínűleg nem lehet majd álló zuhanyzót beszerelni, de egy kád vagy egy ülőkés, alacsonyabb zuhanysarok tökéletes lehet. A padlóburkolat tekintetében nem kell kompromisszumot kötni, ha a statikai viszonyok rendben vannak. Nyugodtan le lehet kövezni a fürdőszobát. Ennek ellenére talán érdemesebb könnyebb anyagokban gondolkodni. Ilyen lehet a linóleum, a laminált padló vagy az egyre keresettebb parafa borítás. 

A tetőtereknek jellegzetessége a holttér. Ezek a különböző gépészeti aknák és a kémény miatt alakulnak ki, amelyek beugrókat képeznek a fal síkjában. A holttereket azonban nagyon hasznossá lehet varázsolni, amennyiben oda szekrényeket, polcokat építünk be. Ezek ráadásul nagyon különleges, egyedi hangulatot kölcsönöznek ennek a lakrésznek. A berendezések esetében célszerű a könnyebb, elemes bútorokat használni, hiszen azokat fel kell vinni a ház legtetejére. Mivel a legtöbb tetőtér hazánkban nyeregtető alatt van, ezért ajánlatos a falakat világos színnel, elsősorban fehérrel festeni, ami optikailag tágítja a teret. 

Előnyök és hátrányok a tetőtér beépítése kapcsán     

A tetőtér beépítésének tulajdonképpen egy hátránya van, mégpedig az, hogy lépcsőzni kell. Ez egy fiatal számára nem okoz gondot, idős korban vagy mozgássérültként annál nagyobb kihívást jelent megmászni egy esetleg meredek és szűk lépcsősort. A tetőtéri falak dőlésszöge is okozhat gondot annak, aki nem szokott hozzá, hogy vigyáznia kell a fejére. Maga a terület szinte teljesen elszeparált. Ez azoknak nagyon jó lehet, akik ott akarnak magukban tevékenykedni, de másokat zavarhat a fizikai távolság a család többi tagjától. 

A tetőtéri beépítés tagadhatatlan előnye a jelentős lakótér nyerése, különösen a nagy házak esetében. A magaslatból akár szép kilátás is nyílhat, sokkal több napfény érheti a területet, amennyiben nagy tetőtéri ablakok vagy felülvilágítók vannak felszerelve. A magasba sokkal kevesebb por és zaj jut, ami azok számára lehet jó, akik allergiások vagy csöndre van szükségük ahhoz, hogy nyugodtan tudjanak aludni, pihenni. 

Az összevetésből – úgy vélem – az előnyök jönnek ki győztesen, hiszen az ingatlan értéke is jelentősen növekszik azáltal, hogy hasznos négyzetméterekkel bővül a ház. Érdemes kihasználni a tető alatti lehetőséget.

Forrás: https://ablakhaz.hu/a-tetoter-beepitese-okolszabalyok-es-trukkok/