Jön a húsvét
Jelentős keresztény ünnep
Ebben az évben március végére esik a húsvét, amely minden magyar családban jelentős ünnep, talán csak a karácsony előzi meg e tekintetben. A karácsonnyal szemben a húsvét mozgó ünnep, amelyet egy 1582-ből származó egyházi szabályzat tett világossá. E szerint a húsvét a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik, s ennek az időpontja március 22. és április 25. között van attól függően, hogy mikor van a holdtölte.
A húsvét Krisztus kereszthalálát és feltámadását keretezi, ezért beszélünk már nagycsütörtökről, és az ünnepkör egészen húsvét hétfőig tart. Számos egyházi és népszokás született ezzel az ünneppel kapcsolatban, amelyekhez a különböző jelképek, színek is hozzáadódnak. A családok legalább olyan komoly előkészületeket tesznek húsvét előtt, mint karácsonykor, s most mi is ezt fogjuk tenni, megismerve a hagyományokat, miközben megterítjük az ünnepi asztalt.
Népszokás és az egyház kapcsolata
Hajdanán az egyházi ünnepet tárgyiasult formában tudták a papok az egyszerű hívőknek közvetíteni. Ehhez különböző eszközöket és szimbólumokat használtak, amelyek aztán népszokássá nemesedtek. Ma már kikopóban van ezekből sok, de akad olyan, ami a mai napig is élő hagyomány. Ilyen például a barka felbukkanása húsvét során. A barkaszentelés Jézus Jeruzsálembe vonulásának ünnepe, amelyről a húsvét előtti virágvasárnapon emlékeznek meg.
A virágvasárnapi kiszehajtás, azaz a szalmabábu égetése mára már kikopott, akárcsak az ezzel összefüggő villőzés. A gonosz elpusztítását jelképezte a szalmabáb égetése, míg a szalaggal és kifújt tojásokkal feldíszített ágak bevitele a település házaiba, a tavasz érkeztét jelezte. A nagycsütörtök Krisztus utolsó vacsorájáról emlékezik meg, ami az Olajfák hegyén történt. Szokás volt zöldcsütörtöknek is nevezni. A böjt okán rendszerint valami zöldet, általában spenótot ettek ilyenkor.
Nagypéntek a fekete szín jegyében telt és a keresztény egyházakban ma is így telik, hiszen ez Jézus kereszthalálának a napja. Ezen a napon van a keresztútjárás, amikor a 14 stációt járják be a hívek. Nagypéntek még böjti nap, de ekkor már nem dolgoznak az emberek. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik, és ekkor ér véget estére fordulva a negyvennapos böjt is. Este tartják a körmenetet és gyújtanak örömtüzet a templomokban.
Húsvétvasárnap a feltámadás napja. A feltámadt Krisztust ekkor a délelőtti misén már ételekkel megtöltött, letakart kosárral ünnepelték a templomban. A pap megszentelte a kaláccsal, tojással, sonkával, bárányhússal és borral teli kosarakat. Húsvéthétfő locsolkodási szokása, amely a mai napig megmaradt, a víz megtisztító erejére és a keresztelésre utal, valamint a lányok meglocsolásával termékenységi üzenete is felfedezhető.
Szimbólumok és a húsvéti asztal kapcsolata
Az ünnepek és a hagyományos ételek sok esetben egy, az ünnephez kapcsolódó szimbólum köré szerveződnek. A tojás alapvető a húsvéti asztalon, de díszként, ajándékként is megjelenik. A tojás már a kereszténység megjelenése előtt is az életet, a születést szimbolizálta, amelyet átvett az egyház is, mégpedig Krisztus feltámadásának szimbólumaként. A pirostojás vagy hímestojás több üzenetet is hordoz. A vörös a vér, Krisztus megváltó vérének színe, ugyanakkor a tojás a feltámadás ígéretét hordozza. Az ünnepi asztalon a főtt tojás elmaradhatatlan étel, amely elsősorban a húsvéti sonkával jár együtt, de manapság már mindenféle tojásos hidegsalátákat is fel szoktak tálalni ilyenkor.
A hal Jézus egyik fontos jelképe. Halat a negyvennapos nagyböjt utolsó napján szoktak fogyasztani. Az utolsó vacsorán a kenyér mellett hal is szerepelt az étlapon, amelyet a Megváltó a tanítványaival együtt fogyasztott el. Azokon a településeken, amelyek messze voltak a folyótól, a halat különböző kásákkal és tésztával helyettesítették. A Mátra vidékén például a mézzel édesített mákos tészta van ma is divatban és mákos csíknak nevezik.
A húsvéti kalács egy már Jézus előtt is meglévő zsidó hagyományhoz köthető, a kovásztalan kenyérhez. Jézus utolsó vacsoráján is ilyen, úgynevezett pászkát evett a tanítványaival. A kalácssütés akkor vált szokássá nálunk, amikor böjt idején tilos volt a tej és tojás fogyasztása, s ezért húsvétkor ilyen finomsággal feledtették el a koplalás nehéz napjait.
A húsételek közül a bárányhús és a füstölt sonka kerül általában az ünnepi asztalra. A bárány magát Jézust jelképezi, hiszen Jézus Isten báránya. A sonka már egy kicsit bonyolultabb úton kerül a tányérba. A disznót télen vágják, s mivel nem lehet a böjti időszakban húst fogyasztani, ezért tartósítják, azaz füstölik. A füstölt sonka volt már régen is az első hús, amit húsvétkor le lehetett vágni a gerendáról. A sonkához ugyan remekül illik a torma, de ennek is van vallási üzenete. A zsidók az úgynevezett szédertálon szereplő keserű füvekkel népük könnyeire és bánatára emlékeztek. Jézus keserűségét hazánkban a tormával lehet „lenyelni”, ami csípésével a rossz lelkeket is elűzi.
A nyúl felbukkanása a legfrissebb a magyar hagyományban, és a 17. századi német szokásokhoz kapcsolódik. Náluk született meg az a mesebeli állat, ami nyúl alakjában mutatkozik meg, viszont szülés előtt fészket készít, és tojásokat rak, mint a madarak. A különös lényt Lepusnak mondták, és a tojás kapcsán került be a húsvéti mondakörbe. Ma már nem csak a nyuszitojás keresésének alakult ki a kedves szokása, de kerül a nyúlhúsból a húsvéti asztalra is.
Színek szimbolikája
A húsvéti hangulatú lakás megalkotása ugyancsak a szimbolikában gyökerezik. Elsősorban az étkezőasztalt díszítik fel a különféle színekkel, de a lakás több pontján is elhelyezhetőek azok a virágok, amelyeknek üzenettartalmuk van. Az ünnepi asztal húsvétkor nagyon színes lehet, de ki lehet emelni a palettából egyet is, amely köré az ünnep szerveződik.
A lila nem gyakori szín, de húsvétkor jelentős szerepe van, mivel a bűnbánatot jelképezi. Amúgy az ókorig visszavezető a hagyománya, amikor a császárok megtiltották, hogy hétköznapi emberek ilyen színű ruhában járjanak, ezzel felemelve rangjelző színné a lilát. Ez a szín elsősorban a feltámadás várásakor jelenik meg, és ibolyával, jácinttal, írisszel, orgonával és árvácskával lehet a legjobban díszíteni a szobákat.
A rózsaszínről sem feltétlenül a húsvét jutna az eszünkbe, pedig virágvasárnap az öröm napja is, amit ezzel a színel jelképeznek. Ilyenkor a leányszobákon kívül az egész lakás rózsaszín virágok özönébe borulhat. A tulipán mellet a pink orgona, a jácint és a cseresznyefa virágzó ága kerülhet a vázákba, cserepekbe.
A sárga a húsvét alapszíne, ami a feltámadás diadalát, az újjászületés örömét hirdeti. Ilyenkor kelnek ki a tojásból az aranysárga pihével rendelkező kiscsibék is. A sárga a nap melegére, a tavaszra utal, egyúttal vidámabbá is teszi a korábbi komor, borús napok után a helyiségeket. A sárgát legjobban kifejező virág a nárcisz, és nagyon sokan ezzel a virággal dekorálják az ünnepi asztalt és a lakás egyéb helyiségeit.
A fehér porcelánok remekül mutatnak az ünnepi asztalon, ráadásul ez a szín a tisztaságot, ártatlanságot testesíti meg. Ez a szín jelenik meg az utolsó vacsorakor nagycsütörtökön. A templomokat ezen a napon a fehér liliommal díszítik fel, és ezt a virágot bátran lehet ajánlani a húsvéti hangulat eléréséhez az otthonokban. Számos egyéb virág jöhet szóba a liliom mellett, így a tulipán vagy az orgona is.
A piros alapvető húsvéti szín, elég csak a piros tojásokra utalni. A szín Krisztus véréhez kapcsolódik ezen az ünnepen. A virágdíszekben ezért – legyenek azok bármilyen színűek – ott lehet a helye egy-egy szál vörös tulipánnak, és a szalagok, a masni is lehet piros. A sárga és a piros remek párosa lehet a zöld, amit inkább a húsvéti ünnepek után kezdenek használni a templomokban és azoknál a családoknál, akik szorosan követik az egyházi hagyományokat. A zöld a remény és a növekedés, a tavaszi megújulás színe, amelyet pálmalevelekkel, zöld fűszernövényekkel, cserepes szobanövényekkel lehet megteremteni.
A húsvét az élénk színek egész palettáját kínálja, így a legkülönfélébb módon öltöztethetjük fel a lakásunkat, de érdemes ragaszkodni a fontos szimbólumok és a meghatározó színek használatához.
