Mint cseppben a tenger

Ebben az évben is megtapasztalhattuk, hogy az emberi tevékenység által okozott klímaválság már a nyakunkon van. A szakemberek előrejelzése alapján a kritikus 1,5 fokos felmelegedést még ebben az évtizedben elérjük, ami jelentős változásokhoz vezet bolygónk időjárásában. 

A globális problémát hatékonyan csakis globálisan lehet kezelni, de mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy ne tegyük tönkre még jobban a környezetünket. Sokan vélik úgy, hogy egy ember önmagában nem elég ahhoz, hogy a Földet élhetőbbé tegye, hiszen csak egy csepp a tengerben. Azonban a tenger nem más, mint cseppek sokasága. Ezért érdemes mindent megtennünk a saját körünkben egy fenntartható világ megteremtéséért, s kezdhetjük ezt mindjárt az otthonunkkal. A trendek azt mutatják, hogy a fenntarthatóság ezen a területen is központi szerephez jut már napjainkban. De mit tehetünk mi magunk azért, hogy tehermentesítsük közvetlen környezetünket? Ennek járunk most utána. 

Mi is az a fenntarthatóság?

Érdemes először is tisztázni, hogy mit is jelent a fenntarthatóság fogalma. A tudósok már régen kidolgozták ennek a hármaselvét, ami tulajdonképpen pofonegyszerű. Megvalósítani persze annál nagyobb kihívás. Fontos, hogy az, amit a természetbe bocsátunk, nem haladhatja meg annak befogadó, feldolgozó képességét. Amit viszont kitermelünk a bolygón, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő képességét, azaz az ökológiai lábnyomnak mindig az egyes érték alatt kellene lennie. A harmadik alapelv szerint a nem megújuló erőforrásokat úgy kell felhasználni, hogy annak üteme ne haladja meg a helyettesítő és megújuló erőforrások felhasználásnak dinamikáját. 

A természetes anyagok használata, a zöld energia, az észszerű fogyasztás, a szelektív szemétgyűjtés összessége persze egy új, egészen másfajta életmódot követel meg tőlünk, és ez az, ami a legnehezebben megváltoztatható, mert szeretnénk folytatni ugyanazt a kényelemes életmódot, amit eddig éltünk. Amennyiben el akarjuk kerülni a végítéletet, el kell fogadnunk, hogy nem lehet büntetlenül hajszolni a folyamatos növekedést, nem célszerű magányos sofőrként terepjáróval közlekedni, és az otthonunkban is komoly változtatásokra lesz szükségünk.    

Az energiamegtakarítás alapjai

Korábbi cikkeimben már írtam a passzív és aktív házakról, amelyek gyakorlatilag semmilyen káros anyagot sem bocsátanak ki. Nem mindenkinek adatik meg, hogy azonnal egy ilyen típusú épületbe költözzön, de sokat lehet javítani a régi lakásunkon is. Azt is érdemes tudni, hogy 2022. júliusától Magyarországon csak olyan új építésű lakásra lehet használatbavételi engedélyt kapni, amelynek az energiahatékonysági besorolása legalább BB minősítést kapott.

A BB minősítés mögött egy referenciaszám áll, a 100 KWh/m2a. Ez a szám egy határértéket jelent. Az épület energetikai szükséglete nem haladhatja meg az egy négyzetméter alapterületre jutó éves energiafogyasztást. A BB minősítés eléréséhez az adott háznak el kell érnie, hogy a felhasznált energia 25 százaléka megújuló forrásból történjen. Ez lehet a napenergiától a fapelletig sokféle anyag. 

A használt lakásoknál elsődleges szempont a szigetelés. Amennyiben kedves a pénzünk, akkor ezzel kell kezdeni a harcot a fenntarthatóságért, mert ugyan a szigetelés, a modern nyílászárók beszerelése jelentős befektetést igényel, de nagyon hamar meghozza az árát. Várhatóan egyre drágábbak lesznek a fosszilis energiahordozók, és nem mindegy, hogy ebből mennyit használ fel egy háztartás. A magas minőségű ablakok – amellett, hogy biztosítják a lakás szellőzését – kiváló, hő-, zaj- és fényszigetelők is. Az ilyen nyílászárók a lakás energiaigényét akár 50 százalékkal is csökkenthetik. 

Az energiával való spórolás másik nagy terepe a korszerű fűtéstechnikai rendszerek kialakítása. Ez sem olcsó mulatság, de ugyanaz igaz rá, mint a nyílászárókra, jelentősen csökkenthetik a rezsiszámlákat, ráadásul nem, vagy csak jóval kevésbé szennyezik a környezetet. A napkollektorok, a napelemes technológia, a geotermikus energia, vagy éppen a hőszivattyú beépítése a fenntarthatóság mellett a jelentős pénzmegtakarítást is biztosítja. Csak remélni lehet, hogy ezek a technológiák nem kapnak olyan állami szabályozókat, azaz nem lesz olyan adóvonzatuk, ami miatt nem éri meg átállni rájuk! 

Az energiamegtakarítás kis lépésekben is elérhető. Elég, ha kicseréljük a régi villanykörtéket a lehető legtakarékosabb izzókra, vagy a régi háztartási gépeket az A besorolásúakra. Azok, akik mindezeket egyszerre lépik meg, meg fognak lepődni, hogy milyen nagyot csökken otthonuk energiaigénye. 

Környezetbarát anyagok             

A lakberendezés tekintetében a környezetbarát anyagok használata jelenti az alaptézisét a fenntarthatóságnak. Aki így tesz, az olyan anyagokat használ zömében, amelyek a természetben előfordulnak. Ide tartoznak az úgynevezett öko bútorok. Ezek természet és környezetbarát alapanyagokból készülnek. A fa mindig is az egyik legfontosabb alapanyaga volt az emberiségnek. A nagy erdészetek ma már tervszerűen telepítenek és gazdálkodnak, ezért a fabútorok egyértelműen a fenntarthatóság és a megújulás jelképei. 

A kerti bútorok esetében nagyon jó alapanyag a rattan vagy valamilyen egyéb nádfajta használata, különösen igaz ez a bambuszra. A bambusz nagyon gyorsan nő, ahol megered, szinte kiirthatatlan, ugyanakkor megfelelően kemény, de jól alakítható. Még padlóburkolat is készülhetnek belőle. A parafa egyre kedveltebb fafajta, és padlóburkolóként egészen univerzálisnak mondható. A bútorok között találunk bútorlapból készült típusokat. Ezek olcsóbb bútorok, de alapanyaguk valamilyen fának a zúzaléka, amelyet összepréselnek, ragasztanak, és erre hordják fel a fedőanyagot. Ma már olyan ragasztókkal dolgoznak, amelyek sokkal környezetkímélőbbek, mint a korábbi változatok. Ezek a bútorok nem örök életre szólnak, de óvatos használat mellett sok évig szolgálhatnak. 

A tömörfa bútorok a fenntarthatóság igazi királyai. Zömüket értékesebb fából, mahagóniból, juharból, kőrisből, tölgyből készítik, és arra hivatottak, hogy generációkat szolgáljanak ki. Áruk persze borsos és nehezebb a mozgatásuk is, de cserébe a hosszú használat ígéretét kapjuk. A tömörfa bútorokat el szokták látni vasalatokkal is, elsősorban kovácsoltvasból. Ugyan a fémek, így a vas nem környezetbarát módon állítható még elő, de a végtelenségig újrahasznosíthatók. A tömörfa bútorok másik jellemzője, hogy romló állaguk felújítható. Érdemes a nagyszülők bútorait jobban megbecsülni, ezzel is óvva a természetet. Nem véletlen, hogy egyre népszerűbb mozgalommá vált a bútorfelújítás.    

Textíliák     

A lakásban felhasznált textíliákat is érdemes átvizsgálni, s ha kell, a műanyagszálas holmikat cseréljük le természetes anyagúakra. Nagy reneszánsza van a lennek, amely tökéletesen lebomló anyag, újrahasznosítható és a gyártásához nem kell sok energia. A lenvászon ráadásul erősebb, mint a pamutvászon. A konyhai kendők, törlők, lakástextíliák, ágyneműk tökéletes alapanyaga, és jóval tovább kitartanak, időtállóak. 

A lenvászon mellett a gyapjú, a kenderből szőtt textíliák, de még a drága és kellemes selyem is tökéletes választás lehet. Önmagában már az is nagy lépés lakásunk fenntartható átalakításában, ha lecseréljük a textíliákat, amihez nem szükséges hatalmas befektetés. 

A természetes anyagok szerepe a lakberendezésben a jövőben csak növekedni fog. Már manapság is egyre több, kartonból készült bútorral találkozhatunk. A konyha munkapultja kőből vagy márványból készül, a padló keményfa borítást kap. Még az építőanyagok világa is megváltozik, s a házak, lakások építéstechnológiája is azt az utat járja, hogy minél kisebb környezeti terheléssel járjon egy-egy épület megépítése. Mi magunk a közvetlen környezetünkben tehetünk sokat azért, hogy a bolygónkon a jövő generációt is ugyanolyan bőség várja, mint egykor minket. 

Forrás: https://ablakhaz.hu/lakberendezes-a-fenntarthatosag-jegyeben/