Nyerő helyzetben a konfekcióval szemben 

A lakberendezési stílusokkal foglalkozó cikkeimben többször is említettem a tömörfa bútorokat, amelyek a különböző enteriőröknek fontos darabjai. Tulajdonképpen szinte minden stílus esetében megemlíthetőek, hiszen magas minőséget képviselnek, és egyediségükkel már önmagukban is felöltöztetnek egy szobát. 

A tömörfából készült bútorok prémium kategóriába tartoznak, ezért az áruk is jóval magasabb, mint a furnérból, sorozatgyártással készült bútoroké. Figyelembe véve, hogy a tömörfából készült darabok akár generációkat is kiszolgálhatnak, míg a „konfekció” bútorok olyakor néhány év alatt tönkremennek, az ár-érték arány az előbbiek felé billen. Ez az egyik oka annak, hogy egyre népszerűbbek a tömörfából készült bútorok, noha ez csupán az egyik oka a népszerűségüknek.  

Ökotudatos gyártási technológia

A tömörfa bútorok a nevükben hordják legfőbb tulajdonságukat, mert akár száz százalékban is fából készülhetnek. Ennek megfelelően semmilyen kémiai anyagot nem tartalmaznak, szemben a tömeggyártásban előállítottakkal, ahol a ragasztó, a lakk és egyéb anyagok természetkárosítóak. Kevesen tudják, hogy a mesterséges alapanyagokból készült bútorok gyártása és összeszerelése közben tonnányi káros hulladék halmozódik fel. Ezzel szemben a tömörfa bútorok gyártása kifejezetten ökotudatosnak mondható. 

Sok esetben még az illesztéseknél sem használnak az asztalosok ragasztóanyagokat. Speciális sarokkötések, rejtett polctartók teszik kikerülhetővé a természetkárosító eljárások alkalmazását a megépítésüknél. A tömörfa bútorokat elsősorban fémmel és üveggel egészítik ki. Ezeknek a bútoroknak a vasalata is sokkal erősebb, hiszen nehezebb anyagot kell megmozgatniuk. Mindamellett beépítik a legmodernebb vasalati technológiákat ezekbe a bútorokba legyen szó csillapított csukódású ajtópántokról vagy egy mozdulattal kiszerelhető fiókvasalatokról. A tömörfa bútorok kötéseinél a mesterek törekszenek a strapabíró, hagyományos, jól bevált eljárásokra. 

Csoportosítás keménységük szerint 

Az erdészek és az asztalosok alapvetően keménységük alapján különböztetik meg a fákat. A két nagy csoport a puha és a kemény fa, de természetesen vannak olyan fajták, amelyek valahol a két nagy csoport között helyezkednek el. Ez a tulajdonságuk egyben a feldolgozhatóságukat is jellemzi. Érthető, hogy a legkeményebb fák alakításához sokkal nagyobb energia és masszívabb szerszámok kellenek. 

Hazánkban a legkeményebb fa a tölgy. Az ebből készült bútorok, idomok, eszközök a legtartósabbak, míg a puhafák közé tartozó fenyők könnyen megmunkálhatók, de ez a tartósságukat is befolyásolja. A tartósság pedig olyan minőségi előny, amely az adott faanyag árában is megmutatkozik. A fák keménysége összefüggésben áll a növekedésükkel. A gyorsan növő fafajták, mint például a jegenye, lazább szerkezettel rendelkeznek. Az adott fa túlélési stratégiája ugyanis a gyors haladás a fény a felé. Ennek ára, hogy szerkezete sokkal lazább lesz. A kemény fák lassan növekvő fajták. Ezek abból próbálnak előnyt kicsikarni, hogy nagyon masszívan ellenállnak az időjárás minden megpróbáltatásának.

Speciális besorolás

Amikor a fa feldolgozásra kerül, akkor annak ismerni kell minden jellemző mechanikai és élettani tulajdonságát. Ez az oka annak, hogy speciális besorolás alá esnek az egyes fajok: így rendeződnek a tűlevelűek, a lombos fák, a szórtlikacsúak és a trópusi fák külön csoportokba. 

Hazánkban több fenyőfajta is megtalálható, bár kitermelési számát tekintve talán a lucfenyő áll az első helyen. Ezt a fát ajtók, ablakok gyártásához használják fel elsősorban, illetve furnér formájában értékesítik. Igen lágy, jól pácolható fa. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik a jegenyefenyő, de ebből hajópadlót is gyártanak. A vörösfenyő európai lombhullató tűlevelű. Ebből a fából is készülnek bútorok, és a hajópadlótól kezdve az ajtókig sok mindenre használják. Az erdei fenyő a legelterjedtebb fenyő. Mivel markáns rajzolata van, nagyon látványos tömörfa bútoroknak lehet alapanyaga, de erősen igényli a rendszeres ápolást. Ebből a fából még tetőzsindelyt is készítenek. 

A szórtlikacsú fák között akadnak nagyon kemények. Ilyen például mindannyiunk kedvence, a diófa. Igen elismert bútorfa amellett, hogy a termését is kedveljük. Nagyon kemény, ezért lassú növekedéssel fizet. A parkettától a lépcsőkorlátig bármire felhasználható, jól pácolható – elsősorban saját olajával. A bükk is kemény fa, amelyet elsősorban a hajlított bútorok gyártásához használnak fel. Színe sokkal világosabb, mint a még keményebb tölggyé. A gyertyánból kopásálló asztalokat gyártanak. A hársfa már puhább, könnyebben megmunkálható. A szobrászok egyik kedvelt anyaga, de ládákat is gyártanak belőle. Felhasználják még a juhar, a vadalma, a vadkörte és a vadgesztenye fáját is. Míg a vadkörte keménynek mondható, addig a vadgesztenye a puha fák közé sorolódik inkább.   

Lombos és trópusi fák

A lombos fák királya a tölgy. Akár évszázadokat is elvisel a belőle készített kapu és bútor egyaránt. Olyannyira tartós, hogy kültéren is használható. Alfaja, a csertölgy már sokkal szálkásabb, ezért repedezésre hajlamos. Inkább belső terekben felhasználható. A szelídgesztenyéből nagyon szép bútorokat lehet gyártani, és vad rokonához hasonlóan jól alakítható. A szilfa elsősorban a kisbútorok gyártásában játszik fontos szerepet. A kőris remek furnér anyag, de tömörbútorok gyártásában is előnyt élvez, mert annak ellenére, hogy kemény, sokkal olcsóbb a gyorsabb kitermelhetősége miatt, mint a tölgy. Az akácot a kerti bútorok gyártói fedezték fel leginkább, s hazánkban az erdőállomány 20 százalékát adják. Az eperfát és a cseresznyét (annak vad változatát is) is felhasználják a bútorgyártásban. A cseresznye bútorok nagyon szépek, és a belsőépítészek is igen szeretnek vele dolgozni. 

A trópusi fákból készült bútorok a legdrágábbak, hiszen a szállításuk és a tárolásuk is többe kerül. Ki ne ismerné a teakfát, amely vöröses színével kitűnik a kerti bútorok közül. Nagyon ellenálló és szép fa, amelyből parketta, lépcső, dohányzóasztal és egyéb rusztikus bútorok készíthetőek. Ugyancsak legendás az ébenfa, amelyből luxus kivitelű szekrények és csodás intarziák készülnek. A paliszander vagy rózsafa is kedvelt anyaga a tömörfa bútoroknak. 

Miért vonzóak a tömörfa bútorok?       

A tömörfa bútorok tartósak és egyediek. Látványuk, természetes megjelenésük már önmagában is magas esztétikai értéket képvisel. A tömörfa bútorok sosem mennek ki a divatból, sőt, egy régi, ismert mester műhelyében készült darab milliós értéket is képviselhet. A profi műhelyekben készült bútorokat nagyon alaposan előkészítik és tervezik meg, ezért nem repedeznek, nem deformálódnak. Az élő fa tapintása nagyon kellemes, és azok, akik ilyen bútorok között tartózkodnak, tudják, hogy szinte lélegzik a fa elnyelve a káros anyagokat. 

Minőségellenőrzés és karbantartás

A tömörfa bútorok esetében nagyon meg kell néznünk, hogy milyen gyártótól rendelünk, hiszen nem lesz olcsó mulatság a beszerzés. Alapvetően a referenciákra támaszkodhatunk, de érdemes megtudni a beszerzési helyeket, a fa tárolásának és előkészítésének módját is. Amennyiben a cégnek van bemutatóterme, ott is nézzünk körül. Önmagában az a tény máris sokat elmond a bútorkészítőről, hogy egyáltalán van bemutatóterme. Ügyeljünk a garanciára is. 

A keményfa bútorok ápolása, karbantartása óvatosságot igényel. A port puha ronggyal, rendszeresen távolítsuk el róluk, de soha ne használjunk olyan tisztítószert, amely mar vagy karcol. Ápoláshoz jó szívvel ajánlható a lenmagolaj, amely idővel sötétebb árnyalatúvá teszi a fát, de nagyon jó védelmet biztosít neki. A tömörfa bútorok a 40-60 százalék közötti páratartalomban és 20-22 fok között érzik magukat igazán jól, ezért a drága, magas minőségű bútorok esetében erre is célszerű odafigyelni.  

Forrás: https://ablakhaz.hu/idotallo-egyedi-es-kulonleges-tomorfa-butorok/