Viruló élet – a júliusi kert
Édenkert
Nem kell ahhoz szakértőnek lennünk, hogy tudjuk, milyen fontos hónap a július a kertekben. Ahogy belépünk egy júliusi kert kapuján, azonnal szembesülünk azzal az édennel, amelyet a természet varázsolt elő számunkra, már amennyiben közreműködött egy jó gazda is ebben a csodában a szorgalmával és a szakértelmével.
A díszkertekben pompás virágok nyílnak, a veteményesben zsenge és ízletes zöldségek kapnak erőre, a gyümölcsfák pedig ontani kezdik édes termésüket. Noha az augusztus talán még gazdagabb ajándékokkal kecsegtet, de a nyár legmelegebb hónapja sem fukarkodik kincseivel. A júliusi kert legnagyobb örömét a különböző zöldségek és gyümölcsök szüretje jelenti, de sok egyéb munka is várja a kertesgazdát.
Öntözés a csapadékhelyzet függvényében
Hazánkban a nyarak hivatalosan hűvösek és csapadékosak, legalábbis ezt tanultuk évtizedekkel ezelőtt. A klímaváltozás miatt azonban kiszámíthatatlanabb lett ez az időszak. Előfordulhat, hogy az átlagosnál több lesz a csapadék, de – akárcsak tavaly – jöhet egy hatalmas aszály is. Ha szerencsénk van, akkor a július nem lesz szeszélyes, de manapság sokkal jobban oda kell figyelni az időjárásjelentésre, és annak mentén kell kialakítani a stratégiát.
A kerti tevékenység egyik nagy szeletét jelenti az öntözés, hiszen a növények számára ez alapvető. Amennyiben csapadékos a nyár, akkor jóval óvatosabban kell eljárni ezzel a tevékenységgel, nehogy a gombásodásnak adjunk lendületet. Szárazság idején azonban sokkal gyakrabban kell majd öntöznünk. Továbbra is aranyszabály, hogy a hajnali órákban célszerű a veteményest locsolni, akkor, amikor a föld még nem melegedett nagyon fel. A gyep öntözését ritkítani kell, s annak ütemében lássunk hozzá, amilyen a csapadékhelyzet. Nagy forróságban így sem kerülhető el, hogy egy-egy foltban kiszáradjon a fű. Ezt a foltot ne ilyenkor akarjuk ültetéssel eltüntetni, mert erre a nyár nem alkalmas. A gyep nyírásához állítsuk most magasabbra a fűnyírónk kését, legyen ez nagyjából 4-6 centiméter. Ez a magasság védelmet jelent a nagy fűkiszáradás ellen. A fűnyírónk kése legyen mindig borotvaéles.
Támadnak a gyomok és a kártevők!
Ahogy a haszonnövényeink sarjadnak, sajnos ugyanúgy, ha nem nagyobb ütemben növekedni kezdenek a gyomnövények, amelyek igyekeznek elrabolni a tápanyagot a zöldségeinktől. A nyári kertészet egyik kötelező és nem túl élvezetes tevékenyége a mindennapi járőrözés, és ahol felüti a fejét a gyom, azt a legcélszerűbb tövestől, idejekorán kitépni. Gyomirtónak csak olyan szereket használjunk, amelyek természetes hatóanyagot tartalmaznak, s nem ölik meg a haszonnövényeket. A talajt érdemes gereblyével fellazítani. Ez a művelet legyen rendszeres, hogy megakadályozzuk a gyom meggyökerezését.
Ebben az időszakban számos kártevő garázdálkodhat a kertünkben attól függően, hogy mit termesztünk ott. Se szeri se száma nincs ezeknek a kártevőknek, ezért csak a leggyakrabban előforduló és legnagyobb kárt okozókról teszek említést. A nedvesebb nyarakon jelennek meg nagy számban a kertben a meztelencsigák, amelyek 10-15 centisre is megnőhetnek. Ezek az állatok minden növényt megtámadnak fűrészes állkapcsaikkal, ráadásul szeretik a zsenge gumókat és gyökereket, ezzel teljesen megölve a növényt. Amiatt sem örvendenek nagy hírnévnek, hogy ürülékükkel és nyálkájukkal beszennyezik a leveleket. Húzzunk fel kertészkesztyűt és egyenként vadásszuk le őket. Elpusztításukra elegendő egy vödör sós víz, amelybe egyszerűen csak be kell dobnunk az elfogott példányokat.
A levéltetvek minden kertben megjelennek, hogy szívókájukkal a növények lágy részeinek nedvéből falatozzanak. Egy nyár alatt e tetveknek akár 10-12 nemzedéke is felnövekedhet, annyira szaporák. Jelenlétükre először a hajtások végén lévő sárgulás alapján figyelhetünk fel, ráadásul számos, a növényekre káros vírust is terjesztenek. Remek dolog, ha vannak tetveken élő hasznos rovarok a kertben, mint például a katicabogár, de különböző permetezőszerek segítségével lehet a tömegükkel végezni.
A metszőolló sem pihenhet!
Mielőtt az örömteli szüretre rátérnénk, említsük meg, hogy júliusban lehet a zöldmetszést elvégezni azoknál a gyümölcsfáknál, amelyek már leértek. Ilyen a cseresznye, a meggy, a korai szilva és a kajszibarack. Ilyenkor lehet a perifériás területeit az ágaknak megritkítani annak érdekében, hogy a lombkorona magja megfelelő fényhez jusson. A lemetszett ágakat természetesen felaprítva máris a komposztba tehetjük.
A sövényeket is érdemes megnyírni. A nyári metszésnek, a formára nyírásnak ugyanis a július a potenciális időszaka, ami nem azt jelenti, hogy ezzel el is végeztük a feladatot, mivel kisebb alakításokra a következő hónapokban is sort kell keríteni. A sövény élő, burjánzó valami, ami a kedvünkért nem fog nyugton maradni a továbbiakban.
Júliusi kert – végre szüret!
Júliusban már benne járunk a szüreti időszakban. A cseresznye talán már le is érett, de érdemes a fa aljánál lévő elhullott példányokat eltakarítani. A meggy még a hónap elején adhat terméseket, különösen a későn érő fajták. A sárgabarack is ilyenkor fordul termőre, már amikor… Ez az a gyümölcs, amely nagyon érzékeny a fagyokra, ráadásul, ha az egyik évben ontja a gyümölcseit, a következő évben szinte biztosan kipiheni magát. Ez a málna érésének a nagy szezonja, és az új töveket is ilyenkor lehet elültetni. A málnabokor folyamatosan érik. Esős idő után legyünk óvatosak a szedésével, mert a felpuhult a gyümölcs könnyen összenyomódhat. A ribizli, a szeder és az egres is júliusban érik.
A zöldségek betakarítása folyamatosan történhet. A paprika és a paradicsom már szépen érik és folyamatosan nő. Hogy még több termésünk legyen, érdemes kacsozással bokrosabbá tenni. Ügyeljünk arra, hogy a bokor tetején lévő virágokat ne szakítsuk le, mert akkor nem növekszik tovább ez a mára nagyon értékessé vált vitaminforrásunk. Az újkrumplit is kezdhetjük kiásni, de szedhetjük a karfiolt, a korai zsenge tökféléket és az uborkát is. Felsorolni mindent lehetetlen, hiszen a júliusi kert fogja megmutatni, hogy mi az, amit ekkor már begyűjthetünk.
A fűszernövényeket is ebben a hónapban célszerű szedni és szárítani, ugyanis ekkor a legmagasabb illóolajtartalmuk, ekkor adják ki a rájuk jellemző illatukat és ízüket leginkább. Szaporításukat is ebben a hónapban lehet megkezdeni.
Trágyázás, palántázás, ültetés
A trágyázásnak nem a csúcsidőszaka a nyár, de természetes trágyát sok vízzel keverve még mindig önthetünk azokra az ágyásokra, amelytől később várunk termést. Palántázni is lehet még olyan fajokat, amelyek gyorsan növekednek és 1-2 hónap alatt beérlelik termésüket. Ilyen például a bokorbab, a különböző káposzták, a spenót vagy éppen az endíviasaláta. Ezeket a palántákat 2-3 naponta öntözni kell a tövüknél.
A zöldségek mellett megkezdhetjük az árvácska, a nefelejcs, a százszorszép, a szarkaláb ültetését magról. A díszkerti hagymásoknak pedig előkészíthetjük a talaj előkészítését trágyázással az őszi ültetéshez.
Amire még figyelni kell
A júliusi kert a természet ajándékaival terhes, s végre könnyíthetünk ezen a terhen a betakarítással. Ne feledjük el, hogy kint, a természetben dolgozunk egy olyan hónapban, amikor erősen tűz a nap. Ne csak a növényekre, hanem a magunk egészségére is legyen gondunk. Tartózkodjunk az erős napsugárzástól. Tevékenykedjünk a korai és a késő délutáni órákban kint, mivel ilyenkor már sokkal kisebb az UV-sugárzás és a hőguta kockázata. Ezekben az órákban is el tudjuk végezni a napi teendőket egy átlagos kertben. A nyár a szúnyogok miatt is emlékezetes lehet, ha nem ügyelünk arra, hogy kertünkben ne maradjanak pangó, álló vizek. Még a locsolókannából is öntsünk ki minden csepp vizet, amikor azt nem használjuk.
Nincs nagyobb élvezet, mint a magunk termesztette növényeket fogyasztani, amikor végre élvezhetjük munkánk gyümölcsét. Jó kertészkedést és szüretet kívánok!
