Hová tegyük a kerti dolgokat?

Augusztus még igen termékeny hónapunk. Ekkor érik számtalan gyümölcs és zöldség, s aki a kertjében termelőmunkát folytat, annak bizony minden nap ki kell mennie, hogy learassa a napi termést, megigazítsa a bokrokat, letisztítsa az ösvényeket. Akinek kertje van, annak még akkor is gondoskodnia kell a kerti dolgok tárolásáról, ha csupán egy szép zöld gyepet tart fent. 

A kert számos örömöt okoz tulajdonosának, de ezzel egyszerre némi gondot is a nyakába vesz. A kerttel kapcsolatos eszközöket, szerszámokat, a termények feleslegét vagy éppen a télire szánt tűzifát valahol tárolni kell, és nem mindegy, hogy milyen az a tároló.  

Kell egy jó fészer!

A kerti tárolás legalkalmasabb helyisége egy fészer. A kertes házaknak gyakran van pincéjük és nem beépített padlásuk. Azonban a legkényelmesebb módja a szerszámok és gépek elhelyezésére egy olyan kis épület, ami közvetlen kapcsolatban van a kerttel, azaz annak valamelyik szegletében húzódik meg. Igaz, egy ilyen épületnek is szüksége van energiaforrásra, hiszen a zárt helyiségben látnia kell annak, aki oda belép, ezért a villanyáramot el kell vezetni egy ilyen épülethez.

A fészerben a szerszámok mellett – amennyiben elegendő hely van rá – a kerékpárok is helyet kaphatnak. A fészernek két szempontnak kell megfelelnie: zárhatónak és száraznak kell lennie. Az sem baj, ha természetes fény is éri, ezért érdemes jól szigetelt ablakkal, ablakokkal ellátni. A szárazság azért fontos tényező, mert a szerszámok zöme rozsdásodó vasalkatrészeket tartalmaz, de az acélnak sem tesz jót az állandó pára. Hogy ezt a párásodást elkerüljük, elsősorban a föld mélyéből felszivárgó talajvizet kell kizárni. Ennek megfelelően a fészernek – legyen az egy önállóan készülő épület vagy előregyártott típus – szükséges egy betonaljzatot elkészíteni vízzáró réteggel. A betonalap arra is alkalmas, hogy az épület a nagy viharoknak ellenálljon. A fészer tetőjének is jól szigeteltnek és tökéletesen vízzárónak kell lennie. 

A mobilfészerek, azaz az előregyártott típusok elhelyezése a kertben természetesen sokkal gyorsabban történhet, mintha kőművessel dolgoztatunk. Ám arra ügyelni kell, hogy a stílusa ne rontsa a házzal kapcsolatos összhatást. Amennyiben a ház stílusa és az elemes fészer látványban nem passzol össze, akkor érdemesebb egyedileg megépíteni a fészert. Faházak esetében nyilván fából épül a szerkezet, míg téglaházak esetén a tégla lesz az építőanyag, és vakolatában, formájában igazodhat a főépülethez. A jól megtervezett fészer kiegészíti a házat és a kertet, egyfajta harmóniát, egyensúlyt teremtve. 

Hogyan tároljunk a fészerben? 

Legyen bármilyen száraz a fészerünk, akkor sem tanácsos a kéziszerszámokat közvetlenül a földre helyezni, már csak praktikus, kényelmi szempontok alapján sem. A fészerben érdemes megtervezni azt a polcrendszert, amire a különböző méretű szerszámok, eszközök kerülnek. Hiába ugyanis a jó betonaljzat, az télen így is képes kicsit átnedvesedni. Az a jó megoldás, ha a polcokon elhelyezett szerszámokat még egy légmentes fóliával is letakarjuk, amikor hosszabb ideig nem nyúlunk hozzájuk.

Sokat segíthet a fészer hőszabályozásában, ha elhelyezünk egy hő és nedvesség szabályozó berendezést, még ha annak áramfogyasztása meg is emeli a villanyszámlát. 

A fészerben való tárolásra jó megoldás lehet olyan bútorok elhelyezése is, amelyek önmagukban rendelkeznek polcokkal, fiókokkal. Jó erre a célra egy felújított vitrin, egy nyitott polcos, úgynevezett stelázsi, amit a konyhából már kiszuperáltak. A kisebb szerszámok, szegek, csavarok számára megfelelőek lehetnek a falra szerelt kampók, amelyekre különböző, bőrből készült zsebes tartókat lehet akasztani. Meglepő, mennyi mindent el tudnak nyelni ezek a zsebek, ráadásul rengeteg helyet lehet spórolni általuk a fészerben. 

Termények tárolása            

Akik haszonnövényeket, zöldséget és gyümölcsöt termesztenek a kertben, azok jól tudják, hogy jó esetben jelentős, azonnal el nem fogyasztható vagy feldolgozható fölösleg keletkezik, azaz a terményeket valahol tárolni kell. Bizonyos gyümölcsöket le lehet fagyasztani, amire a fagyasztóláda a legjobb megoldás. Sajnos azonban ezekben a hűtőládákba nem lehet mindent eltenni, mert vannak olyan élelmiszerek, aminek a fagy nem tesz jót. 

A csonthéjasokat, vagy a babot, mákot egyszerűen csak le kell teríteni egy száraz helyen, s erre például egy száraz padlástér tökéletesen alkalmas. Vidéki házak tornáca is jó lehet, de csak addig, amíg a hideg és esős idők nem érkeznek el. Addig ezeket a terményeket fel kell dolgozni. A tárolásuk lényege a száraz, de jól levegőző helyiség. 

A gyökeres zöldségek, a káposztafélék tárolásának lehet egyik módja egy megfelelően kiépített verem. Egy ilyen fedett, de szellőzésbiztos vermet a telek vízszintes részén kell kialakítani, hogy a csapadékvíz ne tudjon felette megállni. A vermet száraz steril szalmával és homokkal kell kibélelni, s ebbe kerülhetnek az említett zöldségek. Ide kerülhet az alma és némely körtefajta is. A jó szellőzéssel és megfelelően rétegzett veremben a hőmérséklet és a páratartalom állandó, így nem indul meg a rothadás folyamata.

A burgonyát elsősorban pincében tárolják. A fészer is jó lehet a tárolására. A lényeg az, hogy ne álljon kint sokáig a napon, mert felhalmozódik benne a solanin nevű vegyület, ami keserűvé, nagy mennyiségben mérgezővé teszi a krumplit. A solanin termelődést a héj alatti zöld réteg megjelenése jelzi. Ilyenkor már nem ehető ez a fontos gazdasági növényünk, a disznónak sem szabad takarmányként adni. Kukorica tárolására még mindig a legjobb találmány a kukoricagóré, ami magas lábakon áll, hogy a rágcsálók ne tudjanak felmászni a kukoricához. A góré fala nem teljesen zárt, hanem lécekkel szabdalt, hogy a szellőzés biztosítva legyen, elkerülve a takarmány tönkremenetelét. A górénak rendesen zárt teteje van, ami viszont az égi kártevőktől védi meg a kukoricát. 

Hogyan tároljuk a tűzifát?   

Sok kertes háznál használnak a fűtéshez tűzifát, különösen azóta nőtt meg a kereslet iránta, hogy a földgáz ára a hétszeresére ugrott. A tűzifát nagy mennyiségben nem szabad a házban, még annak pincéjében sem tárolni, ahol a kazán van, hiszen gyúlékony anyagról beszélünk. A kazánhoz közel mindig csak annyit szabad tárolni, amennyit éppen el akarunk tüzelni.

A tűzifát ezért rendszerint a kertben tárolja és szárítja a tulajdonosa. A jó tűzifa akkor adja le a legnagyobb energiát, ha a nedvességtartalma nem haladja meg a 20 százalékot. A kiszállított tűzifát elvileg már szárították, de nagyon gyakran derül ki róla, hogy szinte még a teljes, mintegy 60 százalékos nedvességtartalommal rendelkezik. Ez a fa inkább füstöl, mint ég, ezért ezt a fát előbb szárítani kell. 

Alapnak mondható, hogy a tűzifa nem kerülhet közvetlenül a földre, hiszen annak nedvessége miatt a fa nem képes kiszáradni, a kéreg alatt megjelenik a rothadás. A fát cikkekre kell hasogatni és a kérgétől megfosztva kell tárolni. A kéreg alatt még a nedves levegőre is beindulhat a romlás. A tűzifa alá szokás párnafát rakni, vagy raklapot, és feltétlenül tető alá lehet felhalmozni a felaprított darabokat.     

Forrás: https://ablakhaz.hu/szerszamok-termes-es-tuzifa-a-kerti-tarolas-nagy-kerdesei/