Kőburkolatok titkai
Titokzatos jelzések a kőburkolatok dobozán
Egy házépítés vagy lakásfelújítás nem kis projekt, és az ebbe belevágók zöme nem is szakember. Ennek okán nagyon oda kell figyelni a munkálatok minden elemére, ráadásul nem lehet mindent szakemberekre bízni. Ilyen például a helyiségek vagy a külső tér burkolása, hiszen egyszerre kell a műszaki paraméterek mellett az esztétikára figyelni. Senki sem szeretné, hogy a burkoló mester szerezze be a kőlapokat vagy a csempét. Ezeket nekünk kell kiválasztani.
Amikor aztán elindulunk, hogy megvásároljuk a nekünk tetsző burkolókat, kiderül, hogy mennyi mindenre kell figyelni az adott lap színén és méretén kívül. A burkolatok dobozain számtalan jelzés található, és a legtöbb vásárlónak semmilyen tudása sincs, hogy a kódok és számok mit is jelentenek, holott nagyon fontos információt tartalmaznak. Talán nem tűnik túl izgalmasnak elmerülni a kőburkolatok titkaiban, de annál hasznosabb.
Alapanyagok és alaptulajdonságok
A kőburkolatok zömének alapját az agyag jelenti, amelyet égetéses eljárással szilárdítanak meg. Az agyagnak két fajtáját különböztetik meg, a vöröst és a fehéret. A vörös agyagból általában beltéri burkolóanyagot gyártanak, mert porózusabb és durvább szemcséjű, mint a fehér agyag. Nagyobb a vízfelvevő képessége, kevésbé áll ellent a kopásnak. Ezzel szemben a fehér agyagból készült burkolók kopásállóbbak, mert finomabb a szemcseszerkezete. Mivel a fehér agyag ritkább, ezért az ára is magasabb.
A kőburkolatok legkedveltebb anyaga a kőporcelán, amit gres lapnak hív a köznyelv. Ennek alapja nem agyag, hanem gránit őrlemény, amelyhez különböző anyagokat kevernek attól függően, hogy mi a cél. Ez a burkolóanyag nagy kopásállósággal és fagyállósággal rendelkezik. Nagy variációban kapható, létezik belőle minden színben, valamint van belőle mázas és máz nélküli típus is.
Felhasználás alapján megkülönböztethetünk vékony, mázas csempéket, amiket kifejezetten a falra lehet felrakni, mert nincs kopásálló rétegük, ráadásul könnyen el is csúszhatunk rajtuk. A padlólapok a nevükben is tartalmazzák, hogy a lábunk alá fognak kerülni, bár manapság már készülnek olyan termékcsaládok is, amiket padlóra és falra egyaránt fel lehet használni.
Kőlapok kívül, belül
Nem mindegy, hogy hová kerül a burkolóanyag, és itt nemcsak a külső terület vagy a belső tér burkolására kell gondolni, hanem még az egyes helyiségek közötti különbségekre is. A külső területet kifejezetten fagyásálló burkolattal kell ellátni, mert Magyarországon nagy a hőmérséklet különbség. Erre a kőporcelán, azaz a gres lapok alkalmasak, legyenek azok mázasok vagy mázatlan kivitelűek.
A lakáson belüli burkolásnak is megvannak a műszaki szempontjai. Azokban a helyiségekben, amelyek nagy terhelést kapnak, tehát gyakran járunk oda, célszerű megfelelő kopásállósággal rendelkező burkolatot lerakni. Ilyen például az előszoba, ahová ráadásul utcai cipővel lépünk be, és mindig keresztülmegyünk rajta akkor is, ha megérkezünk, és akkor is, ha távozunk. Lényeges szempont a tisztíthatóság is.
A nappaliban inkább melegburkolatokat helyeznek el, de padlófűtés esetén a kerámia burkolólap a legjobb megoldás, hiszen nem nyeli el a meleget. A konyhában is nagy szokott lenni a sürgés-forgás, ráadásul bármi kiömölhet, lecsöpöghet. A mázas kerámia vagy a porcelánlap tökéletes burkolóanyag lehet itt. A fürdőszoba az a speciális terület, amelyet a víz és a pára ural, ezért olyan kőburkolat kell oda, amelyik nem szívja magába a vizet és nem csúszik. Itt a hagyományos kerámia lapok mellett a márvány is jó választás lehet. A fürdő és a konyha falára vízlepergető csempe kerülhet.
Rejtélyes kódok megfejtései
Számos kódot lehet találni a burkolóanyagok dobozán. A gyártási szám nagyon fontos, mert ez az egyes készítési szériákat jelöli. A burkolólapok tónusa gyártásonként változik, mert azok sok összetevőből állnak. Ha az egyes szériák között valamelyik összetevő változik, az színárnyalat eltérést okozhat. Többek között ezért is célszerű legalább 15 százalékkal több lapot vásárolni, és minél előbb utánrendelni, ha a burkolás során kifogy belőle a vevő.
A dobozon egyéb kódokat is találunk majd. Ilyen az Atricolor, ami az áru kódja, és több számból álló számsor. A Scelta a minőséget jelöli, a Tono az adott lap kétszámjegyű égetési színét, a Kalibro pedig a méret számkódos jelölése. És ezzel még nincs is vége a különböző jelöléseknek.
A kopásállóságot is kötelező feltüntetnie a gyártónak, amelyet az úgynevezett PEI fokozat alapján minősítenek. A legalacsonyabb fokozat a PEI I, ide a fali csempék kerülnek. A PEI II a lakás azon részén használható, amelyet nem nagyon használunk, vagy csak mezítláb, esetleg puha papucsban közlekedünk rajta. A PEI III az átlagosan igénybe vett helyiségek burkolására alkalmas, míg a PEI IV a kimondottan terhelt területekre jó, mint például az előszoba vagy a konyha. A legmagasabb érték a PEI V, amely elsősorban irodák, üzletek, éttermek kövezésére alkalmas lapok tartoznak ide.
A kőburkolatok nagyon kemények, és nagyon komoly sérüléseket lehet szenvedni, amennyiben vizes helyen nem megfelelőt választunk belőle. A csúszásmentességet R-skálán jelzik a vevőknek. Az R9 normál felhasználásra javasolt (pl. előszoba, lépcsőház). Az R10 a fürdőszobákban is megállja a helyét. Az R11-es jelzésűek már a nagyüzemi környezetben fokozzák a biztonságot, és a legmagasabb fokú R12-es jelzésű lapok használata húsfeldolgozó, ipari konyha, cukorüzem stb. esetén indokolt. Külön feltüntetik a vizes kövön, mezítláb való csúszásmentességet is. Ezt azonban A, B és C jelzéssel adják meg. Az A kategóriába tartozó lapokat is fel lehet ugyan használni a fürdőszobában, de akkor szükség lesz egy jól tapadó kilépőre, hogy elkerüljük a baleseteket.
További kódok
Találkozhatunk a dobozon a karcállósági értékkel is. Ezt MOHS betűkóddal adják meg, és a mellé rendelt szám 1-9 érték között mozoghat. Az átlagos használatnál megfelelő a 3-5-ig tartományba tartozó burkolóanyag, de a mázas, igazán kemény típusok elérhetik akár a 8-9-es értéket is. A maximális érték ugyan a 10-es, de az ilyen felületet csak gyémánttal lehetne megkarcolni, s erre még a nagy erőpróbának kitett lapoknál sincs szükség.
A végső erőpróbát a kódok esetében a burkolóanyagok vízfelvételi értéke jelentheti. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy az adott csempe vagy kőlap hová kerül. A BIII jelű daraboknak magas, 10 százalék feletti a vízfelvétele. Ezek a falicsempék. A BIIb a 6-10 százalék közötti tartományt jelöli, s leginkább a vörösagyagból készült kőburkolatok kerülnek ebbe a kategóriába. A BIIa 3-6 százalékos vízfelvétele alkalmas padlóburkolat a vizes helyiségekbe is, míg a Bib jelzés a fagyálló, rendszerint fehér agyagból égetett padlólapokat tartalmazza. A gres lap az, amelyik a leginkább ellenáll a víznek. A kőporcelán lapoknak szinte nincs is nedvszívó képességük, maximum 0,5 százalék, s ezért használják kültéri burkoláshoz.
Javaslat
Nem könnyű tehát döntést hozni a kőburkolatok tárgyában, és ezért lényeges, hogy a termékcsomagoláson látható kódrendszerrel tisztában legyünk. Elvileg a szakáruházak eladóinak ezt kapásból kellene tudniuk, de sajnos ez nem minden esetben igazolódik be. Célszerű a vásárlás előtt e tekintetben is tájékozódni, és ha találtunk egy remek burkoló szakembert, vegyük igénybe az ő szaktudását is, mielőtt a kasszához mennénk.
