Figyeljünk az időjárásra!

Kerti sorozatunkat a szeszélyes áprilissal folytatjuk. Ez a hónap kezdődhet nagy hidegekkel, hogy aztán akár egyetlen nap alatt megérkezzen a meleg. A jó kertészeknek ezért minden nap figyelni kell a meteorológiai jelentéseket, a hőmérőt és a barométert. A kapott információknak és értékeknek megfelelően kell a kerti tevékenységeket elvégezni. 

A váratlan időjárás azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének ebben a hónapban állandó munkák, amelyeket ez az évszak és hónap megkövetel. A rossz hír az, hogy amint melegszik a levegő, azonnal megjelennek a kárt okozó rovarok és gombák. Az április a növényvédelem fő hónapja, ilyenkor dőlhet el, hogy milyen termést várhatunk majd a gyümölcsösben.

Harc a kártevők ellen

A kártevők az első meleg tavaszi napon felélednek és ügyködni kezdenek. Amennyiben márciusban elvégeztük a kötelező lemosó permetezést és a gyümölcsfák törzséről is ledörzsöltük a száraz kérget, akkor jó úton haladunk a növényvédelem területén. 

Az egyik gonosz rovar, a szilvadarázs áprilisban bújik ki a petéből, lerakja a friss petéket, majd kifejlődik a lárva. Ez a poloskaszagú kártevő azonnal ellepi a virágzó fát, és ha hagyjuk lárvaként tovább élni, akkor a fa törzse mellett befúrja magát a talajba, ahol áttelel, és kezdődik minden előröl. A legjobb módszer az, ha a fát ütögetéssel és rázással mozgatjuk meg kora reggel. A rovarokat pedig hagyjuk lepotyogni a fa alá helyezett papírra vagy terítőre. Az odaesett szilvadarazsakat semmisítsük meg.  

A csonthéjasok ellensége, a monília is ilyenkor jelenik meg, előbújnak az első levéltetvek is, de támadhat a lisztharmat, a ventúrás varasodás, a tafrina. A jelek általában a fiatal ágakon tűnnek fel először, amik elszáradnak vagy lekonyulnak. Ezekre a kártevőkre speciális permetezőszereket fejlesztettek ki, amelyek hatékonyan bevethetők. 

Gyepgondozás      

Eljött az ideje a gyepgondozásnak is. Az első mozzanathoz gereblyére vagy lombseprűre lesz szükségünk. A szerszámmal végig kell menni a területen, hogy a télen elhalt réteget eltávolítsuk. Ezzel máris szellőztettük a gyepet. Ezután jöhet a nitrogénben gazdag trágyázás. Az első fűnyírásra érdemes a hó végéig várni, hogy a levelek kellően megerősödjenek. A füvet ne nyírjuk le a felénél jobban, mert ellenkező esetben a gyökérzet nem tud megfelelően fejlődni. 

Az első nyírást követően a lenyírt részt el kell távolítani. Mindjárt vihetjük is a komposztba. Egy lágy tápanyagozást követően célszerű esőztető öntözéssel frissíteni a pázsitot. Ahol kicsit kikopott a fű, oda vethetünk fűmagot. 

Munkák a gyümölcsöskertben      

Áprilisban, amikor már megszűnnek az éjszakai fagyok, el lehet kezdeni a bogyósgyümölcsűek ültetését. A bogyós cserjéket ekkor lehet szaporítani bujtásról. Tegyünk a cserjék alá mulcsréteget. Ilyenkor lehet ültetni az epret is. Tegyünk a szamócatövekhez szalmát, hogy a kifejlődő gyümölcs ne legyen koszos. Melegebbre fordulva ültethetőek a dinnyemagok is. A dinnye a kezdő kertész sikergyümölcse lehet, mivel csak néhány egyszerű szabályt kell betartani. A magokat egymástól 1-1,5 méterre kialakított fészekszerű lyukakba kell szórni. Elegendő 4-5 szem egy-egy fészekbe, majd fedjük be. A dinnye szereti a napot és a sok vizet, ezért a kert azon részében találjunk neki helyet, amit gyakran ér a fény. A rendszeres öntözés pompás dinnyéket fog teremteni. 

A gyümölcsfáknál folytatni kell a metszést – egész pontosan a barackfákra kell figyelni, mert ezeknél a növényeknél a friss, éppen virágba boruló ágakat kell metszeni, levágni, hogy ne vegyék el az erős termőágaktól az energiát. A cseresznyefánkról tudni kell, hogy öntermő fajta-e. Amennyiben nem, akkor egy porzó fajta ágát kell a fára akasztani, hogy termést kapjunk. A meggyfáknál a barackkal ellentétben a régi ágaktól kell metszéssel megszabadulni, és a friss vesszőket kell ápolgatni. 

A facsemetéket rendszerint késő ősszel szokták ültetni, de a másik megfelelő időszak az április. Ugyanúgy, ahogy az őszi ültetésnél, a tavaszinál is ültetőgödörre lesz szükség és komposztált trágyára. A gyökérzetet elásva a földet is tömöríteni kell, majd következhet a bőséges locsolás, szakmai nyelven az iszapolás. Az is jó lehet, ha a csemetének a gyökerét még az ültetés előtt beáztatjuk. 

Veteményezés, palántázás 

Haszonnövényeink közül a fagymentes időszakban már többet is elültethetünk. Ekkor kerülhet ágyásokba a spenót, a sóska, a retek, a hagymafélék, a zöldborsó, a sárgarépa, a káposztafélék, a saláta, az uborka és a burgonya. Fólia alatt vethető a karfiol, a karalábé, az édeskömény.

A melegben nevelt palántákat ökölszabály szerint a vetés utáni 8. héttől lehet kiültetni, amennyiben az időjárás megengedi. Nagyjából május elejéig célszerű várni vele akkor is, ha a palánta már idősebb 8 hetesnél. Viszont a profi kertészek ezeket a palántákat edzeni szokták. Ez azt jelenti, hogy jó idő esetén már kikerülnek a kis cserepek, joghurtos dobozok a verandára, s a bennük növekvő palánták lassan hozzászoknak a kinti környezethez. Estére ezeket a növénykéket még beszedik, hogy egy váratlanul hidegre fordult éjszaka ne tehessen kárt bennük. Május közepére azonban már minden palántának a száraz földben a helye. 

Fűszerkerti pillanatok     

 A fűszernövények szaporításának is elérkezett az ideje. Ezeknél a növényeknél véget ért a téli pihenés időszaka. A citromfüvet tőosztással, míg a borsmentát a gyökérsarjak levágásával és ültetésével szaporíthatjuk. Dugványozni kell az oregánót, a rozmaringot, a zsályát és a kakukkfüvet. A dugványozásnál a növény csúcsáról levágott 10-15 centiméteres hajtást kell levágni és elültetni. 

Bizonyos növényeknél az átültetésre is figyelni kell, mert évről évre növekednek kinőve a korábbi cserepüket. Ilyen a levendula, a zsálya, a menta vagy a rozmaring. 

Virágok a kertben       

A kertet természetesen nemcsak a haszonnövényeknek találták ki, hanem a szépségnek is. A virágok ugyanolyan jogon virulhatnak ott, mint egy káposzta. A hagymás virágok zömét már márciusban elvetettük, de most a balkonnövényekre koncentrálhatunk. Ilyen a mindenki által kedvelt muskátli, a petúnia vagy a kellemetlen nevű, de csodásan mutató büdöske. 

A muskátlit érdemes egy kicsit visszavágni, hogy több virágot bontsanak majd, míg a levágott ágakból új töveket lehet szaporítani. A büdöske magról vethető. Az eljárás is egyszerű: a magot 1-2 centiméter mélyre kell temetni, és a virágok között 15 centiméteres távolságot célszerű hagyni. 

A balkonnövényekre is igaz az, ami a palántákra. Nem szabad kitenni őket a hideg éjszakáknak. A melegebb napokon már ott lehetnek a teraszon vagy a balkonon, de estére érdemes bevinni őket addig, amíg meg nem érkeznek a meleg májusi napok.

Forrás: https://ablakhaz.hu/aprilisi-kert-amikor-a-novenyvedelem-a-legfontosabb/