Zöld toronyházak
Válasz a klímaváltozásra?
A tudósok felmérése alapján 2030-ra a Föld lakosságának kétharmada városokban fog élni. Ennek alapvetően a megélhetést biztosító munkahelyek elérhetősége a legfőbb oka, valamint a magasfokú infrastrukturális fejlettség. Persze városok és városok között jelentős különbségek vannak, hiszen vannak 10 milliós lakossággal bíró gigapoliszok és néhány tízezres lélekszámmal rendelkező vidéki kisvárosok.
A városokban ugyanakkor sok a közös vonás. A terjeszkedésük évről évre növekszik, kiszorítva a természetes környezetet. Közös vonás a házak sokasága, a légszennyezettség, a zsúfoltság és a kő- vagy betonrengeteg. A városokban az élet zaklatott és egészségtelen annak ellenére is, hogy egyre több önkormányzat igyekszik zöldfelületeket kialakítani, ezzel élhetőbbé tenni a települést. A parkok és az épületek harcában azonban mindig ez utóbbinak áll a zászló, ami kedvezőtlen hatásokkal jár. A por, a zaj, a szennyezett levegő és víz jelentős stresszfokozó tényezők. Nem véletlen, hogy egyre több tervező gondolkodik valamilyen organikus megoldásban, s ennek első példányai már meg is épültek. A zöld toronyházak néhány évtizeden belül a városkép megszokott elemeivé válhatnak. Születőben vannak a függőleges erdők, amely talán az egyik válasz lehet a klímaváltozásra.
Út a fenntartható városok felé
A fenntarthatóság kérdése mára már alapvetővé vált, mivel felismertük, hogy sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után, mint amit a bolygónk képes elviselni. Egy híres Kuala Lumpur-i építész, Ken Yean megállapítása, miszerint a magunk által termelt hulladékot nincs hova kidobni, mára már közismertté vált. A hulladék továbbra is a környezetünk része marad, s emiatt szükséges visszaállítani a Föld természetes öntisztító folyamatát. Mivel a nagyvárosok termelik a világ szemetének a zömét, és legfőbb felelősei a légszennyezésnek, ezért ott kell közbeavatkozni.
Ennek a felismerésnek a nyomán alakult ki a zöld építészet, amelynek a keretében az emberek egyfajta hibrid ökoszisztémát hozhatnak létre, amelyek szervesen kapcsolódnak az épületekhez. Ennek a gondolatnak a mentén épültek meg az első zöldtetők és zöld folyosók a városokban, amelyek összekötötték a parkokat és a ligeteket. A zöld építészet újabb állomása már a nagy toronyházakra koncentrál. Ezek a hatalmas monstrumok teljesen elidegenítik az embereket a természettől. Ez a folyamat bizonyítottan állandó stresszhez vezet, ami a krónikus betegségek melegágya. Nem kell azonban, hogy ez így legyen.
Köztudott tény, hogy a fák megkötik a szén-dioxidot és friss oxigénnel látják el a levegőt. A zöldtetőkről tudjuk, hogy kiváló hő- és hangszigetelők, az erdők vagy nagyobb növénytársulások megóvnak a túlmelegedéstől és életteret jelentenek az állatvilágnak. A fenntartható városokban minél több természetes területre van szükség, amelyre alkalmasak lehetnek az organikussá alakított toronyházak. A cél, hogy minél kisebb energia felhasználásával épüljenek és működjenek a város házai, miközben nem elveszünk, hanem hozzáadunk a zöld területekhez. Mindezt úgy, hogy végül az egész város önfenntartóvá és klímasemlegessé válik.
Elkészült függőleges erdők
Az elsőként megépült és etalonként számon tartott organikus toronyházat Milánóban építették meg 2014-ben, és a város jellegzetességévé vált. Két lakótornyot építettek meg, az egyik 110, míg a másik 80 méter magasra nyúlik. Az épületek falait erdőszerű zöld növényzet borítja, amelynek együttes mérete eléri a 30 ezer négyzetméter.
A két toronyban 800 fa, 15 ezer évelő és talajtakaró növény, valamint 5 ezer cserje él és fejlődik. A Bosco Verticale toronypár egyszerre laképület és erdő, amelynek minden egyes elemét alaposan megtervezték. A növények gondozását itt, és az ehhez hasonló projektek esetén számítógépek által vezérelt öntözőrendszer, valamint egy profi kertészcsapat végzi. Az úgynevezett repülő kertészek a Bosco-tornyok tetejéről ereszkednek alá, és úgy végzik el a kertészeti feladatokat, a metszést, a trágyázást és az esetleges újraültetést. A vastag növénytakaró látványa valóban megkapó, ám ennél is hasznosabb a növények által megteremtett természetes és minden évszakhoz igazodó klíma. Ezt a növények megfelelő kiválasztása és elhelyezése biztosítja.
A másik, már teljesen elkészült projekt a hollandiai Eindhovenben található. A Trudo Vertical Forest nemcsak abban különleges, hogy követi a függőleges erdő építészeti megoldásait, de abban is, hogy nagyjából 50 négyzetméteres szociális lakásokat tartalmaz. A 19 szintes épületben 125 lakás várja az életüket kezdő fiatal párokat, ezzel is támogatva a bőséges gyermekáldást.
Folyamatban lévő projektek
Zöld toronyházak számos országban épültek vagy vannak épülőben. Találkozhatunk Ausztráliában, Sydney-ben a Függőkerttel, de folynak a nagy projektek Kínában, az Egyesült Államokban, Szingapúrban is. A függőleges erdők nagyon komoly technikai kihívást jelentnek, és nemcsak építészetileg. A sikeres zöld toronyházak esetében nagyon fontos a megfelelő ökoszisztéma kialakítása, amelynek mindig az adott tájegységhez kell igazodnia. Nem mindegy az sem, hogy az adott növények az épület melyik oldalán helyezkednek el. A meleget és fényt igénylők a déli oldalon érzik jól magukat, míg az északi oldalon a szívósabb növényvilág képes hosszan megélni. A zöld tornyokat tervező biológusok arra is figyelnek, hogy minden évszaknak legyenek olyan növényei, amelyek éppen pompáznak, miközben mondjuk néhány lombhullató fának sárgulni kezdenek a levelei. A tornyokra futtatott növényvilág így napról-napra változtatja az épület arculatát és hangulatát.
A függőleges erdőkkel szembeni kritikák
Minden új és különleges dolognak, így a függőleges erdőknek is, vannak kritikusai. A bírálók ellenvetéseit sajnos egy nagyon rosszul sikerült projekt is megalapozza. A kínai Csengtuban épült Qiyi City Forest Garden nyolc, egyenként 100 méter magas apartmanház-komplexumból áll. Az építők azonban túl sok növényt telepítettek a balkonokra, miközben elhanyagolták a karbantartást. A virágládák alá helyezett tálcákban megállt a víz, amely valóságos tenyésztelepe lett szúnyogoknak és egyéb kellemetlen rovaroknak. A lakótornyokban megindult a rovarinvázió, aminek következtében az apartmanok eladhatatlanná váltak.
Tény, hogy a zöld toronyházak építése sokkal több és szerteágazó figyelmet, tudást igényel, ezért lényegesen drágább a kivitelezése. És akkor még nem beszéltünk a folyamatos karbantartás áráról. A kritikusok szerint a bonyolult öntözőrendszer és a nagy növényi teher miatt sokkal masszívabb tartószerkezetet kell építeni, amely viszont megnöveli az épületek karbonlábnyomát. Vannak, akik kifejezetten ellenzik az ilyen projekteket, rásütve a greenwashing bélyegét. Magyarra fordítva ez a zöldre mosás, ami azt jelenti, hogy az ilyen projektek valójában nem adnak hozzá semmit a klímaváltozás elleni küzdelemhez, csupán a reklám miatt élnek vele. Ez a szélsőséges kritika valószínűleg nem állja meg a helyét, mivel a jól sikerült zöld tornyokban szívesen élnek, dolgoznak az emberek, és jól érezhető a pozitív hatásuk. Az épülőben lévő Rainbow Tree teraszaira tervezett 30 ezer földlabdás növény 150 tonna szén-dioxidot fog megkötni évente, miközben 41 tonna oxigént bocsát ki a levegőbe. A lényeg mindig abban rejlik, hogy milyen színvonalon valósul meg egy-egy projekt.
A zöld építkezésnek ez a változata utat tör magának, amit mi sem mutat jobban, mint egy jelentős budapesti beruházás. Itt nem egy tornyot, hanem egy egész lakónegyedet zöldítenek be fákkal, cserjékkel és virágokkal. Amennyiben ez a technológia gyökeret ver, akkor már csak azt kell elérni, hogy elérhető árban tudják kínálni az ingatlanokat a függőleges erdőkben.
