Merre tartanak a városok?   

A múlt század nyolcvanas, kilencvenes éveiben több olyan film is készült, amely a jövő városait disztópikusan mutatta be. Ezek a „megálmodott” városok túlzsúfoltak, koszosak, füstösek, az egészséges emberi életre alkalmatlanoknak lettek bemutatva, ahol a lakosság zöme nyomorog és az életük reménytelenül sivár. Valószínűen éppen ekkor kezdett körvonalazódni a nagyvárosokban rejlő problémák és kihívások összessége.

Érezhető volt, ami végül 2007-2008 fordulóján be is következett. Világszinten ekkor haladta meg a városlakók száma a vidéken élőkét. A számítások szerint 2050-re a világ lakosságának már 66 százaléka fog városokban, olykor kifejezetten gigapoliszokban élni. A városok méretük ellenére csupán a bolygónk szárazföldjeinek 2 százalékát foglalják el, ám az üvegházhatású emisszió 70 százalékáért felnek. Ezeknek a hatásoknak voltak köszönhetőek a korukat megelőző filmek, amelyek hátborzongató jövőt ígértek. Szerencsére és várhatóan nem ez fog bekövetkezni. 

Hogyan született meg az okos város fogalma?

A városi népesség robbanásával egyidőben azt is kimutatták az ENSZ vizsgálatai, hogy ekkor történt áttörés a vezeték nélküli hálózatok fejlődésében, több eszközt csatlakoztattak a világhálóra, mint ahány embert élt akkor a Földön, s ahány vezetékes hálózat volt akkoriban. Ez az arány azóta sokkal nagyobbra növekedett.

Valamikor a századforduló táján vált az is teljesen világossá, hogy beléptünk az antropocén korszakba, amikor az emberi társadalom tevékenysége jelentős hatással van a bolygó klímájára. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a fosszilis energiára épülő világ nem lesz fenntartható. Mivel a városok a fő felelősei a klímaváltozásnak, törvényszerű volt, hogy ezeknek a gigászi közösségeknek a vizsgálata is elkezdődik. Hatalmas adatbázisokba gyűjtötték az információkat, mivel lehetőséget adott a rohamosan fejlődő digitalizáció. Ez az infokummunikációs fejlődés az adatfeldolgozásban, majd a rendszerszerű folyamatokban is főszerephez jutott. 

A városi közösségek számára rendelkezésre állt az az eszköz, amelynek segítségével élhetővé, fenntarthatóvá és egészségessé tehetőek még azok a városok is, amelyeknek hosszú történelmi múltjuk van. Ezek átalakításában a jövőben szinte biztosan részt vesz majd a mesterséges intelligencia is. Kialakult az okos város fogalma.     

Az okos város alrendszerei 

Az okos városok alapvetően a digitális technológiákra épülnek, és döntő szerepük lesz az alrendszerek átformálásban. Ilyen alrendszer maga a gazdaság, amelynek a környezetét teszik jobbá és hatékonyabbá azok az innovációk, amelyeket az internet és az egyéb digitális megoldások nyújtanak. Segítségükkel növekedhet a vállalkozói kedv, a produktivitás, a hatékonyság, miközben nem zsigerelik ki a dolgozókat. 

Az okos város másik fontos alrendszerét az energetika jelenti. A városok valóságos energiazabálók, és a jövőben az éhségük csak növekedni fog. Minden olyan megoldás, amely kiváltja a fosszilis energiát, beépül majd a nagyvárosokba, ezzel egyszersmind egészségesebbé téve a lakosok számára a levegőt. A zöld energiák egyre hatékonyabb felhasználását is az információtechnológia támogatja. Az okos közlekedés olyan alrendszer, amely sok tekintetben az energetikához kapcsolódik. Az elektromos autók használata egyre inkább kiszorítja majd a robbanómotorokkal hajtott gépkocsikat. A mesterséges intelligencia belépése pedig optimalizálja a városi közlekedést. Emellett egyre többen fogják használni az alternatív közlekedési eszközöket az elektromos rollerektől kezdve a korszerű metróhálózatokig. 

A városi élet gazdagabbá és egészségesebbé tétele is fontos szempont, az életkörülmények is alrendszerbe szerveződnek. A népességnövekedés és az elöregedés folyamata önmagában is megköveteli azt, hogy számos rekreációs szolgáltatáshoz tudjanak a városlakók hozzájutni, emellett az is kiderült, hogy az egészséges és kreatív munkában tevékenykedők sokkal hatékonyabban végzik munkájukat. Az életkörülmények kényelmessé tételéhez hozzátartozik, hogy az emberek könnyen és gyorsan érhetik el az alapvető szolgáltatásokat. Ma már nem kell postára menni, hogy feladjuk a csekket, időpontot foglalhatunk az okmányirodában stb. De ez még csak a kezdet. 

Az okos városokhoz persze okos kormányzásra és az ott élők készségeire is szükség lesz és van. Minél többen sajátítják el az alapvető digitális tudást, annál hamarabb lehet bevezetni a modern technológiákat. 

Okos város koncepciók           

A világ több nagyvárosában már számos okos megoldás üzemel, sőt egész koncepciók alakultak ki. Ezeknek a városoknak a tapasztalatai is nagyon érdekes eredményeket mutatnak. Nem mindegy például, hogy a tervek milyen mederben folynak. Azt szűrték le a vizsgálatokból, hogy ahol a technológiára fókuszáltak, s a változásokba nem vonták be a lakosságot, ott sokkal nehézkesebben megy végbe a változás. Ott, ahol a lakosságot bevonva folyik a városok modern működésének a megteremtése, sokkal elégedettebbek a polgárok. 

Nem mindegy ugyanis, hogy mire fókuszál a város vezetése. Amszterdamban hamar kiderült, hogy a társadalmi problémákra keresi a lakosság a jó megoldásokat. Ilyen például a szegregáció, az olcsó lakhatás, a nemek közötti egyenlőség, az egészséges életmód, a zöldövezetek kérdése. Bebizonyosodott, hogy még egy olyan városban is, amely az évszázadok során alakult ki, mindezek a problémák kezelhetők innovatív módon, ha a város vezetése és a közösség is úgy akarja. 

Megújították a hulladékkezelést, passzív negyedeket építettek fel, ahol minden megújuló energiával működik, kifejlesztettek egy intelligens közlekedésirányítási rendszert. Kialakulóban van az úgynevezett cirkuláris város, ahol az építőanyagok egésze újra felhasználható. Kiépítették az intelligens, energiatakarékos közvilágítási rendszert, folyamatosan szerveződnek olyan programok, amelyek az időseket támogatják, vagy a mindennapi mozgást, testedzést teszik lehetővé. Mindezekhez olyan platformokat létesítettek, ahol a polgárok úgy érezhetik, valóban beleszólnak a városuk vezetésébe. 

Alternatívák

Egészen más utat jár be a Dél-Koreában felépülő Szongdo okos város, amely egy technológiával vezérelt ultramodern település lesz. A tervek alapján mintegy negyedmillió városlakó fog ott élni, de egyelőre 100 ezren lakják. Ez a város a polgárainak potenciáljában meglehetősen homogén lesz, hiszen ide olyanok tudnak beköltözni, akiknek erre megvan az anyagi potenciáljuk és a digitális tudásbázisuk. Egyfajta elit város épül, amely önmagában az egyenlők közösségévé válhat, ugyanakkor az ország más régióhoz képest fokozza a társadalmi egyenlőtlenségeket. Az is ebbe az irányba mutat, hogy Szongdo jelentős állami támogatásból épül, azaz mindenki hozzátesz az adójából, de csak kevesek kiváltsága lesz ott élni. 

Szingapúr az okos városok sorában a toplista elején áll. Adottságai ezt némileg elősegítik, hiszen egy városállamról van szó, amelynek a vezetése igen bölcsen tevékenykedik. Szingapúr az úgynevezett top-down, azaz felülről szerveződő modernizációt követi. Szinte minden szennyező tevékenységet a föld alá telepít – így az autós közlekedés jelentős részét, a hulladékkezelést, a tömegközlekedést (metróhálózat), a távhűtési hálózatot. A városrészekben hatalmas zöldterületeket alakítanak ki a közösségi kertészkedés számára. Még arra is ügyeltek, hogy a város elöregedő lakossága ne maradjon magányos. Ennek érdekében igény szerint közelebb költöztetik az idős embereket a rokonaikhoz, hogy azoknak ne jelentsen problémát a gondozásuk.  Szingapúr ma a világ legélhetőbb városainak egyike, és polgárai egészséges és derűs életet élhetnek. 

Párizsban alakították ki a 15 perces város koncepcióját a COVID-járvány alatt, amelyet igyekeznek most teljesen megvalósítani. Itt azt ismerték fel, hogy nem érdemes a modern városokat ipari- és lakózónákra felosztani. Ehelyett úgynevezett falvakat alakítottak ki, ahonnan 15 perces sétával vagy biciklizéssel elérhető minden szolgáltatás, akár még a munkahely is, mivel a csendesebb iparágakat (pl. informatikai cégek) egymásra lehet építeni a parkokkal, a közösségi terekkel. 

A jövő városaiban sokkal jobb lesz majd élni. Csak remélni tudjuk, hogy ezek a városok hazánkban is okosabbá, élhetőbbé és fenntarthatóbbá válnak egyszer, mivel óriási terhet jelent mindannyiunk számára az az ingázás, ami a város és agglomerációja között zajlik. Amennyiben az agglomeráció előnyei: a zöldterületek, a közösségi terek, a tiszta levegő stb. megjelennek nagyvárosainkban, ez a teher is enyhülni fog.         

Forrás: https://ablakhaz.hu/milyenek-lesznek-unokaink-varosai-uton-az-okos-varos-fele/