Fából készült falburkolat
Az esztétikai szerepen túl
Amióta az ember házat épít, azóta létezik a burkoló szakma. A külső burkolás elengedhetetlen annak érdekében, hogy a szigetelés tökéletes legyen. Az épületek belső fala is kap mindig valamilyen burkolóanyagot, ám itt lehetőség van olyan természetes anyag használatára, amit kültéren nem használhatunk.
A fából készült falburkolat elsősorban esztétikai funkcióval bír, bár elvárás vele szemben a tartósság és az ellenálló képesség is. A fa alapú falburkolat esztétikai szerepe mellett kellemes, meleg, barátságos környezetet teremt, s egyúttal belsőépítészeti formaelemnek is tekinthető. Kiválasztása számos szempont figyelembevételét követően történhet, ezért érdemes ezeket a paramétereket közelebbről is megvizsgálni.
Alkalmazott fák fajtái
Mivel a falburkolat hosszú távra szól, ezért nem mindegy a minőség. Ezeken a burkolóanyagokon nem éri meg spórolni, válasszunk az első osztályú termékek közül. A fából készült elemek általában gyalultak és a legtöbb típust különböző fenyőkből készítik. Száraz, nedvességtől óvott belső terekben szinte örökéletűnek mondhatók a keményfából készült – elsősorban bükk és tölgy – fajták.
Nagyon szép rajzolatú és árnyalatú falburkolat készíthető hazánkban is megélő gyümölcsfákból. A körte, a dió és cseresznye borítások igazán látványosak lehetnek. Az egzóta, azaz trópusi fajták esetében kiemelendő a mahagóni, amely tökéletes lehet még a fürdőhelyiségben is, mivel vízálló, a parafa pedig emellett íves felületek burkolására is alkalmas, amennyiben a megfelelő vastagságú lapokat szerezzük be.
Minőségi elvárások
Amikor a minőségről beszélünk, akkor a funkciók sokaságára és az egészségmegőrzésre egyszerre gondolunk. Ami az egészséget illeti, ott alapszabály, hogy olyan anyag ne kerüljön az otthonunkba, amely idővel károkat okoz a szervezetünkben. Gondolhatnánk, hogy a természetes fák esetében ilyen probléma nem lehet, de a felületkezelő anyagoknál már előfordulhat olyan, amelynek a kipárolgása nem tesz jót. Arra is ügyelnünk kell, hogy az adott faanyag ne legyen penészes, és azt is ki kell selejtezni, amelyben felbukkantak a farontó rovarok.
Funkciót tekintve az esztétikai szempontok mellett a szigetelésük érdemel több vizsgálatot. Noha a falburkolatokat nem szigetelőként használják, de nem baj, ha némileg támogatni tudják a lakás energiatakarékosságát. A fa élő anyag, elnyeli a hangot. A jó minőségű burkolóanyag ezen a téren remekül teljesíthet. Nagy előny, ha a burkolatot könnyen és egyszerűen tudjuk tisztítani. Akadnak olyan lambériák, amelyeken megáll a por, mert a durva felületet csak lakkal kenték le, és a szálak között szinte megragad a kosz. Az is fontos tényező, hogy a falburkolat felszerelése a lehető legegyszerűbb legyen, és gyorsan lehessen haladni a felrakásával. A tartósság és a kellemes tapintás meg annyira magától értetődő, hogy említeni sem kellene. Persze, az ár-érték arány is tényező lesz majd a kiválasztás során.
Lambériák
A lambériák a legáltalánosabb faburkoló anyagok, és zömüket fenyőfából készítik. Készülhet nyersen, de a színoldalt általában simára csiszolják és kezelik a felületét. A gyári csiszolás ellenére a szakemberek azt tanácsolják, hogy fimon csiszolóval érdemes átmenni a darabokon annak érdekében, hogy a felületi érdességet tökéletesen ki lehessen küszöbölni. A kezeletlen fajtákat célszerű rovar és gombásodás elleni szerrel is megóvni. A nyers léceknek mindkét oldalát le kell alapozni. Hogy a természetes anyag szépsége megmaradjon, a bevonó anyag valamilyen keményviasz vagy méhviasz legyen.
Méretüket tekintve a lambéria lécek különbözőek lehetnek. Szélességük 10-20 centiméter között található meg és a vastagságuk legalább 12 milliméter. A hosszuk is változatos, nagyjából 1,5-3,5 méter között találkozhatunk vele a forgalmazóknál. A felrakásához szegélylécekre van szükség, de a kialakításuk általában csaphornyos, hogy gyorsan és könnyen lehessen az elemeket felszerelni. Nem szabad elfelejteni, hogy a fa „lélegzik”, ezért a szegélylécek felhelyezésénél egy kis, nagyjából 1 százalékos ráhagyással kell számolni. A lambériákat tehát mechanikus rögzítéssel lehet felszerelni.
Mit tudnak a dekor falburkolók?
A dekor falburkolók sokkal nagyobb elemekből állnak, mint a lambériák. Ezek alakra préselt MDF maganyaggal rendelkező és csaphornyokkal kialakított lapok. A lapok színoldalát lakkozzák és dekorfóliával látják el. A dekor elsősorban valamilyen fa utánzata. Ez a burkolóanyag viszonylag olcsóbb, bár az is igaz, hogy a felülete sokkal sérülékenyebb. Nem bírják a mechanikai erőpróbát, és a dörzsölésnek sem állnak ellen, ezért nagyon óvatosan lehet tisztítani.
A lapok szélessége általában három méretben érhető el: 153, 200 és 325 milliméterben. Hosszúságuk pedig 2,6 méter. Felrakásuk övlécekkel és lemezzsaluk használatával történik. A széles lapokból nagy, homogén felületek keletkeznek. Szegélyezésük lécekkel történik, és a felszereléssel gyorsan lehet haladni, ami jelentős előnynek mondható.
Egyre népszerűbbek: a lapburkolatok
Az utóbbi időben slágertermékké váltak azok a speciális és nagy, közel 3 négyzetméteres falburkoló lapok, amelyek különlegesen kezelt és préselt farostból készülnek. Ezeket a lapokat ragasztással lehet a falra helyezni. A lemezek vastagsága 3-5 milliméter között van és a táblaméretük 122×244 centiméter. Felületüket ugyancsak laminálják, de sokkal tartósabb eljárással történik, mint az MDF-lapok esetében.
A lapburkolatok élethűen adják vissza a természetes fa, a nyers tégla, a terméskő vagy éppen a csempe látványát, miközben a felrakása ezeknél sokkal egyszerűbb. A gyártók ügyeltek arra, hogy a felület kopásálló legyen és teljesen vízhatlan. Ennek megfelelően gyakorlatilag bármelyik helyiségben felragasztó, amelyhez a gyártó különleges ragasztójára van szükség. A vizes helyiségekben a sarkokat, éleket és az esteleges csőkiállásokat szilikonos tömítőszigetelővel óvják meg a nedvességtől. A panellapokat különféle méretű és profilú, habosított szerkezetű, kemény sztirol szegélylécekkel látják el.
Egyéb fa alapú falburkolók
Két fa alapú falburkolót érdemes még megemlíteni: a laminált padlót, valamint a parafát. A laminált padlót nemcsak a járószintre lehet felszerelni, de az utóbbi években divatos lett a kiemelt falrészek leburkolása is általuk. Nagyon érdekes hangulatot tudnak teremteni ezek a felrészek, amelyhez ráadásul az olcsóbb és vékonyabb – akár 6 milliméter vastagságú – típusok is megfelelőek, hiszen valójában díszburkolatként kerülnek fel a falra.
A parafa padlóburkolóként is egyre népszerűbb, de falburkolónak is ideális anyag, mert könnyű, jól alakítható és kiváló a pára- és nedvszívó tulajdonsága. Értékét tovább növeli, hogy gazdag gyantatartalma miatt ellenáll a penészedésnek, antibakteriális, pórusaiban nem képesek megülni a poratkák, ezenkívül jó hang- és hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik. A parafa nehezen éghető és tartós, hosszú életű burkolóanyag. Persze, drágább is a hagyományos faburkolatokhoz képest, de a felsorolt jellemzői miatt elmondható, hogy megéri az árát.
A parafát falburkolóként lapokban forgalmazzák, általában nagyobb darabokban. Mérete 600×300 milliméter, vastagsága 3 milliméter. Mivel jól hajlítható, előfordul, hogy tekercsben tárolják. Ezek a tekercsek 8-10 méter hosszúak, 500 milliméter szélesek és 2 milliméter vastag parafából állnak. A parafát viaszolva, lakkozva vagy színezve árulják, és rendszerint ragasztással viszik fel a falra. A ragasztáshoz a gyártó által kifejlesztett ragasztót kell használni.
