Nagy jövő előtt álló fa

A rendszerváltást követően a hazai piacokon, bevásárlóközpontokban megjelent egy zöldes vagy sárgás alapszínű, pirospozsgás, vese alakú gyümölcs, amelynek hatalmas magja és lédús, édes húsa van. A mangó hamar népszerű lett, mert íze és állaga nagyon hasonlít az őszibarackra. 

Ezt a gyümölcsöt ráadásul könnyű kezelni. A rugalmas, viaszos héja megvédi a szállítás közben előforduló ütődéses sérülésektől, feldolgozni pedig pofonegyszerű, mivel csak ketté kell vágni, és a nagy magot könnyen el lehet távolítani. Ma már konzervben és természetes formában szinte mindenhol elérhető.

Kevesen tudják, hogy ezt a növényt nemcsak a gyümölcse, hanem a fája miatt is termesztik. Mivel gyorsan növő haszonfáról van szó, nagy jövő jósolható a mangófának, ezért érdemes a mi figyelmünkre is.     

Életképes trópusi fa

A mangó, hivatalos nevén Mangifera indica a szappanvirágúak családjába tartozik. Örökzöld, egylaki növény. Származási helye India. A portugálok hamar megkedvelték a gyümölcsét, ezért Afrikában is telepítettek belőle jelentős területeket. Az angolok a 18. század során fedezték fel, és általuk lett ismert növény. Ma már minden trópusi területen termesztik, megfelelő magasságban. Ez nagyjából a tengerszint és 700 méter körüli magasságot jelent, mert ezen a szinten adja a fa a legtöbb termést. 

A fa átlagos mérete 20 méter körül van, de egy-egy idős példánya elérheti a 30-35 méteres magasságot is. A legnagyobb ismert példány az indiai Csandigarhban állt, koronája 2200 négyeztméter tett ki, törzsének átmérője meghaladta a 9 métert. Az ágai elérték a 20 méter hosszúságot, és az alsó ágak a 3 méteres körméretet. Azért nőhetett ilyen nagyra, mert Indiában a mangófa szentnek számít. 

A kérge sima, sötétszürke, barna vagy fekete. A levelek mérete és alakja változatos, hossza 15-35 centiméter között van, szélessége 6-16 centiméter között szór. Érdekessége a fának, hogy a levelek színe a korral változik. A növekedésük kezdetén narancssárga-rózsaszínes, majd fényes, sötétvörös árnyalatot vesz fel, végül a teljes kifejlődéskor sötétzöldre vált. 

A mangófa képes önmagát beporozni, mivel hermafrodita virágokat növeszt, de szívesen veszi igénybe a porzó rovarok szolgáltatásait is. Ennek érdekében illatos, nagyon látványos virágfürtöket növeszt. A nagy, rózsaszín virágok az ágak végén jelennek meg. Mivel többféle módon képes szaporodni, ezért a trópusi környezet egyik győztes fája, amelyet nem fenyeget a kihalás veszélye. 

A mangófa alapvető tulajdonságai  

A mangófát sokáig kifejezetten a gyümölcséért termesztették. Tavasz közepén fejeződik be a virágzása, és a nagyméretű gyümölcsök 3-4 hónapon át növekednek. A gyümölcsnek termesztett fajták folyamatosan érlelik termésüket, ezért viszonylag hosszú időszakon át lehet a megérett terméseket szedni. 

Az is nagyon kedveltté teszi ezt a gyümölcsfát, hogy kifejezetten kedveli a szegényesebb talajokat, jobb minőségű termést éppen az ilyen helyeken növő fák adnak. A másik páratlanul jó tulajdonsága, hogy megfelelő körülmények között nagyon gyorsan növekszik, és a 6-7 év alatt termőre fordul, majd több mint 20 éven át egyre több és több termést produkál, miközben eléri a 20 méteres magasságot. 

A fa termésének mérete és zamata fajtafüggő. A legnagyobb példányok 20-45 centiméter hosszú, 7-12 centiméter szélesek, és súlyuk fél kilogrammtól kezdve elérhetik a 2,5 kilót is. Egyes mangófajták gyümölcse viszont nem ad finom levet. Ezeket főként a faanyagért termesztik. Maga a fa nagyjából 100 évig élhet nyugodt körülmények között, de a gazdálkodásba fogott példányokat legkésőbb 40 éves korukban kivágják, hogy helyet adjanak a fiatal példányoknak.    

A mangófa mint alapanyag – mit készítenek belőle?       

A kivágott fákat régebben a helyiek tűzifaként használták fel, de időközben rájöttek, hogy kiváló bútoralapanyag lehet, amely képes kiváltani a sokkal drágább és ritkább teakfát. 

A mangófa ugyan a keményfák közé sorolandó, ám ezek közül a legpuhább, ennek megfelelően nagyon könnyen alakítható. Nem teszi tönkre a favágók és asztalosok szerszámait. A nem gyümölcsre termesztett fajták olyan gyorsan nőnek, hogy 7-12 év alatt vágásra éretté válnak. A kivágott fa nem igényel szárítást sem, ezért gyakorlatilag azonnal bútor készíthető belőle. Ezek a tulajdonságok olyan jövőt biztosítanak a mangónak, amelyet ma még csak sejtünk. 

Megfelelő kezeléssel a mangófa kültéri használatra is alkalmas. Az idő haladtával sötét tónusú patinát vesz fel, amely ugyancsak széppé és különlegessé teszi a belőle készült bútorokat. Magyarországon is elérhetőek már a mangófából készült bútorok, amelyek között találunk szekrényt, komódot, vitrint, tévé szekrényt és dohányzóasztalt is. A bútorgyártás mellett felhasználják ládák, padlók, de még csónakok készítésére is.         

A mangófa bútorok karbantartása, ápolása

A mangófából készült bútorok esetében a karcolódásra kell ügyelni, mivel a felülete puhább az átlagos tömörfa bútorokhoz képest. A takarítást puha, nedves ronggyal célszerű végezni. Minden olyan tisztítószert mellőzni kell, amelyek kiszáríthatják a természetes fát. Leginkább bútorviasszal lehet a fényét biztosítani az adott daraboknak. Még arra is ügyelni kell, hogy a rongy, amellyel letörölgetjük, ne tartalmazzon durván varrt felületeket. Első olvasatra talán problémásnak hatnak ezek a jó tanácsok, de valójában ez azt a kényelmet rejti magában, hogy a mangóbútorhoz elég egy puha és nedves törlőkendő. 

Csodás gyümölcsök 

Üvegházban, télikertben már Magyarországon is lehet mangót termeszteni, mert vannak már kisebb méretre növő, hideget jobban tűrő hibridek. Persze a trópusokon minden sokkal természetesebb, és a fa gyümölcse önmagában is igen kiadós. Egyetlen jól megtermett mangóból is lehet kiváló gyümölcssaláta alap egy négytagú család számára. 

Mondani sem kell, hogy a gyümölcs tele van különféle vitaminokkal és ásványokkal. Gyümölcshúsának nagy tápértékét jelentős szénhidrát tartalma adja. A vitaminok közül az A-, B-, C- és E-vitamint tartalmazza. Fogyasztása jótékony hatással van az emésztőrendszerre, a szívre és csökkenti a koleszterinszintet. Kimutatták, hogy rendszeresen fogyasztva csökkenti a rákos betegség kialakulásának kockázatát. A hinduk az egyébként mérgező és ehetetlen levelek füstjével kezelik a légcsőbántalmakat, ugyanakkor ez a füst egyeseknél irritációt okozhat. 

A hitvilág óvó karja       

A mangófának az a szerencsés sors jutott osztályrészül, hogy beépült az indiai hitvilágba. Buddha a legenda szerint egy mangó ligetben pihent meg, és ott is világosodott meg. A mangó Brahma isten jelképe, az Univerzum megtestesítője. A Távol-Keleten nagyon sok kultúrában a szerelem és a gyermekáldás szimbóluma, ezért az esküvőkön szinte kötelező az ünnepi asztalon a gyümölcs jelenléte. 

Az ázsiai hitvilág évezredeken át óvta ezt a fát a tömeges kiirtástól. Modern korunkban pedig egyenesen szaporítják ízletes gyümölcse és értékes, gyorsan betakarítható fája miatt. A mangónak nem kell tartania a kihalástól, és biztosak lehetünk benne, hogy a jövőben is bőségesen rendelkezésünkre áll majd a természetnek ez a trópusi csodája.

Forrás: https://ablakhaz.hu/mangofa-az-egyik-legfontosabb-tropusi-haszonnoveny/