A hatalom és gazdagság jelképei

Amikor egy filmben felbukkan New York látképe, azonnal tudjuk, hogy az Egyesült Államok ikonikus városát pillantottuk meg. A hatalmas felhőkarcolók tömege eltéveszthetetlenné teszi ezt a tengerparti világvárost. 

A felhőkarcolók a modern idők jelképévé váltak, és az sem véletlen, hogy Amerikában emelkedtek először a magasba ezek az építmények. A felhőkarcolók a gazdasági és világpolitikai potenciált szimbolizálják, ezért az sem véletlen, hogy a világ más pontjain felemelkedő államok beálltak abba a versenybe, amelyet kezdetben New York és Chicago vívott a legmagasabb torony címéért.       

A kezdetek és előképek

Felhőkarcolókat a XX. századi elején kezdtek el építeni, mert a technikai fejlődés ekkor érte el azt a fokot, hogy 8-10 emeletnél magasabb épületek húzzanak fel. 

A világtörténelemben már voltak korábbi kísérletek magas épületek megépítésére. Európában a katedrálisok jelentették a középkorban a csúcstechnikát. Hatalmas alapokra és támpillérekre támaszkodó épületek a karcsú tornyokkal törekedtek az ég felé. 

A skóciai Edinburgh-ben a 17. században épültek magas, rendszerint 11-14 emeletes épületek, amelyet a helyhiány követelt meg, mivel a városfalak közé zárt településen egyre fogytak a beépíthető telkek. Ezek az épületek persze messze nem voltak felhőkarcolók.

A felhőkarcolók közé azok az épületek kerülhetnek, amelyek elérik legalább a 150 méteres magasságot. Mivel újabban már sokkal magasabb tornyokat is építenek, a 300 méter magasságot meghaladókra a supertall, azaz a szupermagas kifejezést szokták használni.    

A felhőkarcolók építésének alapvető feltételei

Ahhoz, hogy felépüljön egy felhőkarcoló, számos feltételnek kell és kellett rendelkezésre állni. Tulajdonképpen az első New York-i toronyházakat is a szükség hívta életre. Ugyanaz volt a helyzet, mint a középkori Skóciában: a helyszűke és az építési telkek rendkívül magas ára. Terjeszkedni csakis az ég felé lehetett.

A vasbeton és az egyéb kompozit anyagok feltalálása, valamint az üvegipar robbanásszerű fejlődése csak az egyik eleme volt annak, hogy felhőkarcolókat építhettek. A geológiai tényezőknek is óriási jelentősége van, amikor egy hatalmas épületet kell felhúzni, hiszen nem mindegy, hogy milyen talajra építkezünk. Az irdatlan tömeget csakis stabil, földrengésbiztos talaj fogja meg, de így is hatalmas alapot és speciális tübingeket kell előkészíteni. 

A magas épületek rendkívül kitettek a szélnek. Egy viharos időben még a legmasszívabban megépített torony is ledőlhet, ha nincs, ami csillapítsa a kilengésüket. Ezt acélból készült csapágyoszlopok teszik lehetővé. Ezek a kötések mozgathatóak és kiegyensúlyozzák az épületet nagy szélben is. Ugyanezek az elemek védenek még a hetes erősségű földrengéstől is.       

Tűz és víz 

Aki egykor látta a Pokoli torony című katasztrófafilmet, az tudja, hogy a toronyházakban hatalmas veszélyt jelentnek a tüzek, mivel az oltás nehézségei mellett olyan erős léghuzattal rendelkező terek lehetnek az épületben, amelyek felkorbácsolják a lángokat. 

Ennek kivédésére minden emeleten dupla tűzzáró, érzékelőkkel ellátott ajtókat szerelnek fel, hogy megakadályozzák a tűz terjedését. Különösen a gyorsliftek aknáit védik erősen a tűztől, és minden emeleten több tűzcsapot és egyéb oltókészülékeket szerelnek fel. 

Apropó tűzcsap! A magas házak építését sokáig gátolta az a fizikai jelenség, amit hajszálcsövességnek hívnak. Az emberiség sokáig nem rendelkezett olyan technológiával, amellyel a vizet 5-8 emeletnél magasabbra fel lehetett pumpálni. A vízellátást ma már produktív szivattyúk látják el 10-15 emeletenként.

Az energiaellátást is biztosítani kell, hogy áramkimaradás esetén is funkcionáljon az épület, hiszen egy többszáz méter magas épületben egész kis városok élik a mindennapjukat. Ezt független generátorokkal támogatják meg. Nyugodtan elmondható, hogy egy felhőkarcoló minden tekintetben egy kompakt, nagy egység.   

Magassági verseny  

A leghíresebb felhőkarcolókról könyveket lehetne írni, ezért csak néhányat említek meg abban a kontextusban, amely a magassági versenyről szól. Ez a verseny először New York és Chicago között alakult ki, és nagyban emelte a felhőkarcolók presztízsét. 

Az első igazi felhőkarcoló a New York-i Woolworth Building volt a maga 241 méteres magasságával, tetején egy méregdrága penthause-zal. Hamarosan el kezdték építeni a Chrysler Buildinget és az Empire State Buildinget – e két vállalkozás között már kiélezett verseny folyt, hogy melyik épül meg előbb, és melyik lesz magasabb. Ebbe a versenybe szállt be később Chicago városa is. 

Manapság már a világ számos pontján emelkednek óriási toronyházak, leginkább Ázsiában, ahol ezeknek az épületeknek az államra és a politikára nézve is presztízs értékük van. Nem véletlen, hogy az Egyesült Arab Emírségekben építették meg a jelenleg legmagasabb felhőkarcolót, a Burj Khalifát a maga 828 méteres magasságával. 

Híressé és hírhedté ugyancsak egy toronyház együttes vált, mégpedig a World Trade Center, melynek ikertornyai 2001-ben omlottak össze egy rettenetes terrortámadás során. 

Toronyház Magyarországon        

Felhőkarcolók Európa nagyvárosaiban is épülnek, rendszerint egy-egy városnegyedben, de így is erősen befolyásolják az európai városok hangulatát és arculatát. A nagyméretű építmények elveszik a történelmi épületek hatását, és uniformizálják a történelmi városokat. 

Az amerikai turisták pontosan a történelmi élményekért látogatnak Európába, ahol egyre inkább szembesülnek ugyanazokkal a tornyokkal, amiket hazájukban már jól ismernek. Sajnos Magyarország is ebbe az irányba indult el az elmúlt évek során.

Budapesten korábban hoztak egy rendelkezést, mely szerint nem lehet 55 méternél magasabb épületeket építeni annak érdekében, hogy a város egyedi, kellemes és kedves arculatát megőrizzék. Ezt a rendeletet aztán 2018-ban egy törvénnyel feloldották, hogy a Kopaszi-gátnál megépíthessék a MOL új szákházát a maga 143 méteres magasságával. 

Ez az épület legfeljebb csak nekünk, magyaroknak lehet érdekes, de világviszonylatban el sem éri a felhőkarcolók alapmagasságát, viszont legalább minden oldalról elrontja a városképet. Ugyanakkor ez az épület lehet az előfutára a többi, már tervbe vett még magasabb tornyok megépítésének.

A felhőkarcolók izgalmas épületek és az emberi technológia legmagasabb fokát jelképezik, de csak olyan helyen érdemes ilyen épületeket megépíteni, ahol azoknak létjogosultságuk van. Egy ország lakossága ugyanis sohasem a magas tornyokban leli meg a maga boldogságát és lehetőségeit.     

Forrás: https://belteri-ajto.eu/egig-nyulo-varosok-a-felhokarcolok/