A legtermészetesebb burkolóanyag

Nincs barátságosabb, természetesebb és melegebb padlóburkolóanyag, mint a fa. A fából vagy fa alapokra helyezett melegburkolatot otthonunk minden olyan pontjára lefektethetjük, ahol a nedvesség és a pára elkerülhető. A melegburkolatok családjába tartozik, hiszen élő anyagról van szó, ezért a kinti területek (terasz, erkély, kerti utak stb.) burkolására jórészt alkalmatlan. Annál előnyösebb, szebb és ergonomikusabb a nappaliban vagy a hálószobában.  

A fából készült melegburkolatok kiválasztása nem egyszerű dolog, hiszen olyan döntést kell hoznunk, amely akár évtizedekre is kihat, ezért jó, ha némileg eligazodunk a típusok fogalomtárában, annál is inkább, mert sok esetben, akár szakmainak mondott oldalakon is találkozhatunk pontatlanságokkal, vagy a típusok összemosásával.       

Parketták

A parketták nagy csoportját a következő alaptípusok alkotják: hagyományos, vagy csaphornyos parketta, mozaik vagy lamellás parketta, szalagparketta, intarziás parketta és ipari parketta. 

A parketták közös jellemzője, hogy tömörfából készülnek. Éppen ezért nem mondjuk a laminált padlóra, hogy laminált parketta. Sajnos több szakmai oldal is elköveti ezt a bakit. A laminált padló nem tömörfából épül fel, hanem fazúzalék és műanyag alkotja. 

A hagyományos parketta már a királyok báltermeiben is uralkodó volt, hiszen szép, strapabíró és természetes. Hátrányának mondható, hogy kellő szakértelem szükséges a lerakásához. A parketta általában valamilyen keményfából készül, ezért elég sokáig bírja a „gyűrődést”, de nagyjából tízévenként igényli a karbantartást. A csiszolás és az újralakkozást sem érdemes maszekban intézni, mert nagyobb kárt csinálhatunk, mint hasznot. Ezek azok a macerás dolgok, ami miatt sokan elkerülik a hagyományos parkettázást – na meg az ára. A tömörfa parketták a faburkolók között a legdrágábbak. 

A lamella parketták igazából az illesztés módjában különböznek a csaphornyos változatoktól. A mozaik parketták minden esetben lamellás megoldással telepíthetőek. Előnye, hogy a lécek csap-horony nélküli élkiképzéssel készülnek, emiatt változatos lerakási módokban fektethető. A lamella parketták már népszerűbbek hagyományos társaiknál. 

A parketta elemek általában 22 milliméter vastagok, ezért padlófűtéses rendszerek esetében nem tanácsos a használatuk. A tömörfa ugyanis nagyon jó hőszigetelő. A lamellás parkettákból lehet 10 milliméter vastagot beszerezni. Ezek már megfelelőek a padlófűtés esetén, de nem ideálisak. 

Érdekes típusát alkotják a csoportnak a szalagparketták, amelyek tulajdonképpen a laminált padlóra adott válasznak is tekinthetőek. Mivel a laminált padló könnyű lerakása a parkettákat háttérbe szorította, ezért szükség volt a kihívásra válaszolni. Ennek végeredménye ez a háromrétegű, minden rétegében fából álló típus. A szalagparketta két alsó rétege egymásra merőlegesen ragasztott puhafából, fenyőből áll, míg a fedő réteg egy ugyancsak merőlegesen ragasztott keményfa. A nutos kialakításnak köszönhetően a szalagparketta gyorsan lerakható. Mivel tömörfa, ezért ugyanúgy csiszolni kell, mint hagyományos társait, amennyiben elkopik a felülete. Nagyjából három újracsiszolást bír el ez a típus, így körülbelül 50 év az élettartama. Manapság már vannak olyan minőségi darabok, amelyeknél ez az időszak jelentősen hosszabb lehet. 

Az intarziaparketták tulajdonképpen táblásított díszparketták, és hagyományos módon, szegelve lehet lerakni őket. Rendkívül előkelő környezetet tudunk általa kialakítani visszaidézve a hajdani bálok hangulatát. Az ipari parketta ezzel szemben parkettamaradékok élére állított elemeinek az összeragasztásával készül. A felületét alaposan le kell csiszolni, hogy egyenletes legyen. Sokkal keményebb a hagyományos parkettánál, ezért jól érzi magát erős igénybevételnek kitett helyiségekben.

Parketta-e a laminált?           

A kérdés költői, hiszen fentebb olvashattuk, hogy a zúzalékok és a kemény műanyag fedőréteggel ellátott melegburkolat csak elemeiben hordozza a fát, mint anyagot. Ugyanakkor annyi jó tulajdonsággal rendelkezik, hogy nagyon gyorsan piacvezető termékké vált. Olyan egyszerű a lerakása, hogy egy ügyes kezű és ezermesterkedésre hajlamos ember is meg tud birkózni vele. Sőt, akár a felszedésével is. A parkettákat nem lehet roncsolódás nélkül felszedni, míg a laminált padlót minden további nélkül. 

Árfekvése sokkal kedvezőbb, mint a parkettáké, ráadásul számtalan színben, mintában és mostanában már méretben is elérhető.  Nem rendelkezik azonban a tömörfákra oly jellemző antiallergén tulajdonsággal. A műanyag felülethordozó miatt sok típusa inkább vonzza a port, ezért porallergiában szenvedőknek nem igazán megfelelő burkolóanyag. E kedvezőtlen tulajdonsága miatt többet kell takarítani. Ennek technikáját egy korábbi cikkemben már leírtam. A laminált padlók egy új nemzedékét akár a fürdőszobában is le lehet rakni, mert fedőrétege rendkívül vízálló, sőt bizonyos típusait akár falburkolatként is fel lehet használni. 

Hajópadló versus svédpadló. Ugyanaz, vagy valami más?         

A legjobban összekeverhető, és egyes szakmainak mondott oldalakon össze is kevert melegburkolatok a hajópadló és a svédpadló. Szeretném kiemelni az és szócskát, tehát nem a vagy szó kerül a két fogalom közé. 

Noha mindkét padlótípus tömörfából készül, de van köztük egy alapvető különbség. A hajópadlót valamilyen fenyőből készítik, emiatt nagyon puha és sérülékeny burkolóanyag. A hajópadló elemek elérik a 4 méter hosszúságot, és fózolva, azaz hosszanti éleit lecsapva forgalmazzák. A puhasága miatt szükségesek a csapott élek, hogy az elemek között lehetőség legyen elkerülni a mozgással járó éltöréseket. A hajópadlóval rusztikus hangulatú belső tereket tudunk teremteni és válogathatunk a gyalult, kefélt, bordázott és csiszolt felületűek közül. A hajópadló a fenyő természetes színét adja vissza és viasszal vagy speciális olajjal kezelik. 

A svédpadló tulajdonképpen a hajópadló gyengéit küszöböli ki azzal, hogy keményfából készül, és elemei nem olyan hosszúak, mint a hajópadlóé. Anyaga rendszerint tölgy vagy kőrisfa. Felrakását szegezéssel vagy ragasztással lehet megoldani. Számtalan színben és mintázatban elérhető, és a padlófűtés esetében is alkalmazható. Csiszolni, felületkezelni nagyjából tízévente szükséges. Kedvező tulajdonságai miatt természetesen drágább is, mint a hajópadló, és mostanában igen népszerű melegburkoló anyaggá vált.

Forrás: https://belteri-ajto.eu/fabol-keszult-melegburkolatok-tenyek-es-tevhitek/