Milyen környezetterheléssel jár az építkezés? 

Az emberiség jövőjére vonatkozólag maga az emberiség jelenti a legnagyobb veszélyt. Belépve az antropocén korszakba látnunk kell, hogy tevékenységünk milyen súlyosan hat ki bolygónkra, amely sok tízezer éven át biztosította a megélhetéshez szükséges természeti viszonyokat. A környezetrombolás azonban odáig vezetett, hogy a Föld – hacsak nem teszünk nagyon gyors és radikális lépéseket – elveszíti azt kedves és békés természetet, amelyben a fajunk kialakult és elszaporodott. 

Számos olyan emberi tevékenyég van, amely károsan hat a bolygónkra, és ezek között bizony ott van az építkezés is. Mivel az emberiség létszáma folyamatosan növekszik, egyre több területet kell elvonnunk a természettől, hogy életterünket biztosítsuk, és a ma bevett, betonra és téglára alapozott építkezések jelentős környezetterheléssel járnak. Az épületeken keresztül az ivóvíz 17 százalékát használjuk fel. A fa felhasználásának 25 százalékáért, a szén-dioxid kibocsátásának 33 százalékáért, az energiafelhasználás 35 százalékáért, a teljes nyersanyag felhasználás 40 százalékáért az épületek a felelősek. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi évtizedekben egyre többeket foglalkoztat az, hogyan lehetne környezetbarát építkezéssel megfelelő lakóhelyet biztosítani.  

Kezdjük az alapoknál

Ma már nemcsak a kutatások szintjén alakultak ki megoldások a környezettudatos építkezésre, de számos projekt valósult meg ennek szellemében. 

Alapvetésnek mondható, hogy a környezettudatos építkező alaposan végiggondolja, hogy mekkora élettérre van szüksége, és nem fog nagyobb épületet felhúzni annál, mint ami feltétlenül szükséges. Ez a magatartás nagyon átgondolt tervezést igényel, mert már a kezdeteknél tisztában kell lenni azokkal a helytakarékos megoldásokkal, amelyeket az építkezés során megvalósít. A tervező kiválasztásánál is elsődleges szempontnak kell lenni, hogy olyan szakember készítse a terveket, akinek nagy tapasztalata van a környezettudatos építkezés terén. 

Még a telek kiválasztása is olyan szempontok alapján történjen, amely biztosítja majd a ház optimális igényeit a fényre és a hőmérsékletre vonatkozóan. Ha vannak a telken lombhullató fák, akkor tervezzük a házat a fák déli oldala mögé. A fák nyáron kellemes árnyékot adnak a háznak, télen viszont a kopasz ágak átengedik majd az alacsonyan járó nap fényét és melegét. A nap melege ellen érdemes előtetőt építeni a benapozási oldalra. A nagyobb nyílászárók beépítésénél kerüljük el a déli oldalt, ezzel csökkentve az egyre növekvő nyári hőhullámok hatásait. 

Pincét, alagsort olyan telekre építsünk, amelynek erős lejtése van, mert ezzel csökkentjük a földmunkát. A kisebb alapozáshoz válasszunk könnyűszerkezetes megoldást. Az építőanyagokat válasszuk meg úgy, hogy a lehető legkevesebb utat kelljen megtenni a területre szállítás érdekében. 

Feloldható dilemmák  

Egy környezetbarát ház arról ismerszik meg, hogy a lehető legkevesebb az energiaigénye. Az elektromos energiát manapság már kinyerhetjük a tetőre vagy a déli oldalra néző tartókon elhelyezett napelemekkel. Itt szokták azonnal hozzátenni azt is (én is ezek közé tartozom), hogy szerezzünk be korszerű, szuper hő- és hangszigeteléssel bíró nyílászárókat. Ezek a nyílászárók valóban energiatakarékosak, de nem minden esetben környezetbarátok is egyben. A műanyag szigetelésű, vasbeton falazatú, műanyag ablakokat felhasználó épületek nem felelnek meg a kívánt követelményeknek, mert a gyártás, a szállítás, az építés, később az elbontás és megsemmisítés viszonylag nagy környezetterheléssel jár. Ezért a vasbetonból és műanyag hőszigetelésből épült passzív házak nem mondhatók környezetbarátnak. 

Meghatározó építőanyagként természetes anyagokat kell választani, és a ház energiaellátását is olyan technológiákkal megoldani, amelyek nem károsítják a környezetet. A nyílászárók esetében inkább a fából készült termékeket érdemes választani. Van tehát alternatíva a hagyományos építészeti megoldások mellett, helyett. 

Energetikai megoldások

A házak energetikai rendszere állítja a legnagyobb kihívás elé azokat, akik környezetbarát otthont szeretnének építeni maguknak. Az épület optimális elhelyezkedése fontos, de nem elegendő arra, hogy télen-nyáron jól érezzük magunkat, fűtésre és világításra szükségünk lesz. Az áramforrást napelemek biztosíthatják, ahol erre lehetőség van, hőszivattyúval oldják meg a fűtést és a melegvíz-ellátást. A melegvizet a legjobban síkkollektorokkal tudjuk biztosítani. A fűtésnél a természetes faanyagot hasznosító takarékos kazánok beépítése is megfelelő lehet. 

A falazat összetétele és vastagsága is sokat számít a fűtés tekintetében. Minél kevesebb nehézanyag van a házban, annál kisebb energia kell a kifűtéséhez. Igaz ugyan, hogy a hő az ilyen házból lassan és rendszeresen távozik, de ha megfelelően vastag szigeteléssel láttuk el a falakat, akkor ezt az elszivárgást erősen csökkenthetjük. 

Alapvető, hogy az energiát igénylő háztartási gépek közül a lehető legkevesebb áramigénnyel működő típusokat szerezzük be. Ugyanez a feladat a villanyégők tekintetében is. 

Nemcsak a hideg ellen, hanem egyre inkább a hőség ellen is védekeznünk kell. A megfelelő szellőzésre és klimatizálásra is vannak remek építészeti megoldások. Ilyen a napkémény vagy a „fekete-padlás”. Az árnyékolók piacán is találhatunk energiatakarékos rendszereket, de a természetes anyagokból, például vászonból készült sötétítők is jó szolgálatot tudnak tenni. A benapozott oldalra telepítsünk inkább kis ablakokat és használjunk zsaluziát, ahogy azt a mediterrán országokban szokták.       

Természetes építési anyagok és technológiák 

Manapság már nagyon sok környezetbarát technológiából lehet válogatni. Valószínűleg mindenkinek elsőként ugrik be a fa. Nem olcsó alapanyag, de a jó minőségű fa-, gerenda- vagy boronaház tökéletes otthont tud nyújtani. 

Nagyapáink vidéken még vályogból építkeztek, amely olcsó és energetikai szempontból is megfelelő megoldás volt. A vályogépületek nagy ellensége a nedvesség, ezért manapság nem adnak engedélyt az ilyen házra, pedig az időközben feltalált szupervályog kiküszöböli ezt a problémát is.  

Sajnos nagyon körülményes még engedélyt szerezni az úgynevezett dombházakra, pedig Izlandon vagy éppen az Egyesült Államokban egészen elterjedt építkezési forma. Ráadásul a Mátra-környéki agyagos-márgás löszhátságon hajdanán egész sor dombházat építettek fel eleink. Az ilyen típusú házra maga a természet nyújtja tálcán a lehetőséget és az alapanyagot, ennek megfelelően az építése is sokkal olcsóbb lehet.        

Szerencsére a szalma- vagy szalmabála házak – elsősorban nyaralók esetében – már hazánkban is kezdenek jobban elszaporodni. Építésének technológiája egyszerű és az anyagár is sokkal kedvezőbb a hagyományos téglához képest. Az ilyen házak elbontásával nem keletkezik környezetterhelő hulladék sem. Az ilyen ingatlan ára ma még nem versenyképes a téglaházakéval, de a környezetbarát jellemvonások felértékelődésével várhatóan megnő a kereslet majd ezekre az épületekre is.   

Forrás: https://belteri-ajto.eu/uj-otthonunk-a-kornyezetbarat-haz/