A konténer paradigmaváltása

Korunkban folyamatosan nő az emberi tevékenység által keletkezett ökológiai lábnyom, amely tönkreteszi a bolygónkat. Ennek oka – sok egyéb tényező mellett – a pazarlás, amit a fogyasztói társadalom és a kapitalista profit szemlélet fűt. Ennek eklatáns példáját a tengerjáró hajókra pakolt konténerekkel való bánásmód mutatja meg. Ezeket a nagyméretű acél dobozokat nagyjából csak egyszer pakolják meg és szállítják rendeltetési helyükre, hogy aztán ott vesztegeljenek mindaddig, amíg valamiképpen fel nem dolgozzák őket. A kihasználatlanság oka egyszerű: az üres konténerek visszaszállítása sokkal drágább, mint megpakolni egy újat drága termékekkel, és útnak indítani.   

Ezek a szabvány méretű acéldobozok ugyanakkor úgy tudnak funkcionálni, mint a LEGO-játék elemei, és ez felkeltette az építészek figyelmét.  Kiderült, hogy egy konténer többletjelentést hordoz annál, hogy csupán egy masszív és ideiglenes tároló legyen. Akár ház is épülhet belőle. 

A konténer reneszánsza

A múlt század ötvenes éveiben fejlesztette ki Malcolm McLean azt a szállítótartályt, ami forradalmasította a közlekedést. Sejtelme sem volt róla, hogy ezzel az építészetet is megváltoztatja majd. Ezek az acéldobozok kényelmesek és szerkezetileg rendkívül masszívak, ráadásul a dobozok könnyedén összekapcsolhatók, így csupán idő kérdése volt, hogy valaki felfedezze a benne rejlő plusz lehetőséget. 

Philip C. Clark amerikai építész volt az az úttörő, aki 1987-ben beadta szabadalmát a konténerek lakóházakká alakításával kapcsolatban. Ez a szabadalom olyan pontos és elmés műszaki anyag lett, amelyre a mai konténerházak építői támaszkodnak. A beadott anyag részletesen foglalkozik az elemek egymáshoz építésével, a szigeteléssel, a nyílászárók kialakításával, magával az alapozással, a közműrendszerhez kapcsolással stb. Erre alapozva épült Kaliforniában egy olyan kétszintes lakóház, amelynek tervezője, Peter deMaria építészeti díjat is kapott. 

Nincs nála olcsóbb

Korunk építészeit nagy feladat elé állítja a piac kívánsága, amely a következőkben ölt testet: az épületek legyenek olcsók, könnyen és gyorsan kivitelezhetőek, legyenek környezetbarátok és újra felhasználhatóak, ugyanakkor minden szolgáltatással és luxussal elhalmozhatóak. 

Ami a konténerházakat illeti, ezek bizony a lehető legközelebb állnak az összes elváráshoz, még ha először túl különösnek tűnik is, hogy emberek egy acéldobozban lakjanak. Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, lássuk a konténerház előnyeit. Hazai kereseti viszonyok mellett a legnagyobb értéke egy ilyen háznak, hogy kirívóan olcsó. Egy használt irodakonténerhez néhány százezer forintért hozzá lehet jutni. A telepítéséhez csupán egyetlen fuvarra van szükség konténerekként. A lakótér további elemekkel bővíthető, és az épület akár emeletes is lehet. A konténerházat a lehető legrövidebb idő alatt használatba lehet venni, és olyan telken is felállítható, ahol nem tudunk beszerezni építési engedélyt. 

Hazánkban a lakás céljára használt konténerek esetében még nincs komplex szabályozás, bár aki lakhatás céljára veszi igénybe a konténert, azt az önkormányzat felé bejelentési kötelezettség terheli, egyes önkormányzatok pedig még engedélyhez is kötik a beépítést. Kérdéses az is, hogy a konténerház ingó vagy ingatlan vagyon-e? Erre vonatkozólag azt mondja ki a szabályzat, hogy az a műtárgy, ami állagsérelem nélkül a földtől elválasztható, eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas marad, akkor nem minősül ingatlannak, és így megtartja ingó jellegét. Az alapozással bedolgozott konténerház ingatlanná minősül, míg a csak lerakott elem nem. 

Műszaki paraméterek és megoldások 

Milyen is valójában egy konténer? Alapesetben a két hosszanti oldalán víz-és légmentes, acélrúddal záródó kétszárnyas ajtók találhatók. Két alapméretben gyártják őket: van egy 6 méter hosszú és 2,45 méter széles (14 négyzetméter), valamint egy 12 méter hosszú és 2,45 méter széles (28 négyzetméter) típus. Az utóbbiból készülnek akár 2,7 méter belmagasságú darabok is.  Ezeket a konténereket nagyszerűen lehet kombinálni, és akár nyolc szintet is meg lehet belőlük építeni, igaz, az ilyen toronykonténer-házakhoz már stabilizáló acélkeretre is szükség van. 

A konténerek 15 milliméteres acélból készülnek, és ezek adják a rendkívüli erejüket, ugyanakkor ebben rejlik legfőbb gyengeségük is. Az acél gyorsan felveszi a hőt, így télen roppant hideg, nyáron pedig igen forró lehet benne. Emiatt aztán a nagyon alapos és fokozott szigetelése sokkal többe kerül, mint maga az elem. A külső borítás hungarocell és üveggyapot kombinációjából áll, és minimum 25 centiméteres vastagságúnak kell lennie minden oldalon. A konténer alját ugyancsak gondosan kell szigetelni. 

A konténerek meghatározott pontjain (hogy a szerkezeti váz ne sérüljön) különböző méretű nyílászárók elhelyezésére is lehetőség van, tehát a doboz élményt a külvilágra nyitva el lehet felejteni. 

Másik, kedvezőtlennek mondható tulajdonsága a konténernek a bordázottsága, amely a rakodásnál és a szerkezeti szilárdság esetében jó szolgálatot tesz, sőt, akár meg is maradhat ez a minta a külső oldalon, mintegy speciális homlokzatot kölcsönözve az épületnek. A benti területeket gipszkartonnal tehetjük falszerűen simává, miközben akár plusz szigeteléssel is elláthatjuk az épületet. 

A konténerházba természetesen minden közmű bevezethető, ugyanúgy, mint a hagyományos épületek esetében. A járószintnél kell bizonyos kompromisszumot kötnünk, mert a szerkezet apró mozgásai miatt olyan burkolóra van szükség, amelyik rugalmas. Ennek megfelelően a laminált padló és a PVC lehet a legjobb megoldás, míg a kövezés kerülendő. 

Konténerházak a világban és nálunk

A konténerházak azokban az országokban a legnépszerűbbek, ahol a környezettudatosság a legmagasabb szinten áll. Hollandiában és a skandináv területeken egyre több, szebb és nagyobb konténerház épül. Amszterdamban már iskola és diákszálló is készült konténerek felhasználásával, Dániában társasházat húztak így fel, Angliában pedig Container City néven egész kis városok keletkeztek konténerből. 

Hazánkban még nem igazán ismerték fel a konténerben rejlő lehetőségeket, inkább kihelyezett, ideiglenes irodaként használják őket építkezéseken, bár Budapest II. kerületében állt egy ideiglenes bölcsőde, amely 47 konténerből épült meg. 

Az a gyanúm, hogy a lakhatási nehézségek, az elszabaduló ingatlan árak hamarosan elhozzák hazánkban is a konténerházak népszerűségét, ezért érdemes foglalkozni építészeti megoldásaival és kultúrájával.

Forrás: https://belteri-ajto.eu/kontenerhaz-lakohely-acel-dobozbol/